Mivel ez a blog [nem] titkoltan a KEDVes olvasóink ki/be/megműveléséről szól, ezért szívélyesen kimutatnék egy Yonderboi számot, de azért sem az ismertek közül csakis azért, hogy azzá váljon. És igen, ez egy villám-post.

A minap mintha megemlítettem volna a közismert majomfaj-nevű, nagyszerű zeneműves művésznevét. Valahol itt azt hiszem. S mivel önnönmagamnak nagyon is megtetszett a dallamgyáros, így metszőfogtam magam és MEGVETTEM a teljes diszkográfiáját. Mostanra sikerült is végighallgatnom és azt a nagykövetkeztetést sikerült kivonnom, hogy még ez a száma is figyelemre méltó. (imádom ezt a női vokált)

A mai délutáni-muzsika-post főszereplője nem más mint az oly sokak által kultivált Nine Inch Nails. S bizony azzal a számmal rukkolunk elő, aminek az a címe, hogy: Just Like You Imagined.
Mint az valószínűleg oly sokan tudják közületek ez a szám főszerepelt a 300 című rém-nagyon-kidolgozott filmben is. Emezhez pedig annyit fűznék hozzá, hogy akkor érdemes hallgatni ha

A nem-tudom-eldönteni-hogy-ez-most-jó-e-vagy-nem kategória mai csúcstartója, a District B13 második része, [NEM] a District 9 előzetese ma került fel a hálóra. Amely film tréleréből megtudhatjuk, hogy a társadalmunk által oly nagyra becsült személyiségi jogi törvény nem csupán emberi lényekre (aka humánus), de földönkívüli mocsárszörnyekre is érvényes. Szóval ha holnap egy szürke nyit rád a mellékhelyiségen, még véletlenül sem szabad lefotózni anélkül, hogy a három ujjával szignálná a fentebb említett törvényre vonatkozó lemondó nyilatkozatot. B verzió. Lefotózhatod, de ki kell takarnod egy jól ismert fekete-sáv szerű fekete sávval a szemét slash szemeit.

Boldog szerdát kívánok ezzel a videóval mindenkinek - bár az enyém annyira nem boldog - anywho, én kifeküdtem rajta. Plusz köszönet Dórinak amiért ráérzett a beteg humorérzékemre, és elküldte ezt nekem.

A reggel, nem kézzel válogatott s őrölt kávé illattól volt hangos? Hm? mMmmm?! DE! Akkor igyunk rá szépen még egy kannával és mondom a tervet.

TERV:
Először is minimum egy (de esetenként kettő az ajánlott napi bevitel) nyanyát be kéne vágni az épülő Négyes Metró fúrópajzsa alá. De szigorúan csakis azután, hogy jól leláncfűrészeltük texasi módira. Persze bizonyos kivételes esetekben a sarokcsiszolás ugyanúgy megengedett, de persze pont levonással jár. Hát, hogyha ezt a jó murit kihagytuk, a főnökünket azért a biztonság kedvéért vágjuk ki a csiliárdodik emeletről (Máskülönben komoly következmények fognak fellépni. Értem e fölött, a nap további részében való visszafordíthatatlan létezését.) Ezek után szépen töltsünk még egy csésze kávét és várjuk meg a terror elhárítók érkezését.
Ha viszont mégsem kávézaccal ugortunk ki az ágyból, akkor mondom a B tervet.

A minap kiposztolt vimeo-videó után, új-oldal-amit-végig-lehet-szörfözni lelkesedéssel ugrottam neki a honlap átböngészéséhez. Nem is eredménytelenül, mivel megtaláltam a következőekben be-embedelt videó-gyöngyszemet, mely igazából (nagyon szép s érdekes[mint minden videó, de itt mégis máshogy]) képek sorozata, viszont tökéletesen a zenéhez passzintva. [Bár a végén nekem eléggé elvágás érzésem támad, de sebaj, Ő a Művész.] S eme zenéről még említést is tennék a továbbiakban, mivel oly módon megnyerte tetszésem, mily módon példánknak okáért Rafael Nadal megnyerte a tavalyi olimpiát. NAGYON. De visszatérvén kicsiny ördög hurkunkból, rákeresvén a kommentek között a szám címre, netán előadóra Bonobo nevét találtam, akinek mint utóbb kiderült MySpace oldala is létezik. [Leginkább iTT.] Ezután pedig a youtube-on szörfölve hallgattam tőle egy kis muzsikát. Ezek közül, ezt a kettőt ajánlanám.

Oil in Water from Shawn Knol on Vimeo.

Na most akkor legyen az, ami múltkor nem volt. Pontosabban, hogy egy GiGajó fotó-aparátot rakok a kedvenc olvasóközönségem szemügyébe [persze ennél a kütyünél is játszi könnyedséggel lehet jobbat találni, ezért is nem használtam a GiGa-Ultra-MeGa-jó kifejezést]. Mivel, nem kütyü-teszter oldal vagyunk, ezért ott még nem tartunk, hogy teljes teszteket írogassunk, viszont egy impresszív kisfilmet azért bátorkodom bemutatni.
Nem tudom, ti hányféle fényképezőgép-bemutató-reklámfilmet láttatok már, de nekem most ez a kedvencem. Kézzel válogatott, rostos szemfényvesztés és tartósítószer nélküli szenzációhajhászás megy, több mint két percen keresztül, de van olyan amikor erre van szüksége az embernek. [Apropó: a zenéjéről rögvest egy régi, atipikus Linkin Park szám jutott az eszembe. Sajnos Tube videóból csak egy Yamakasi részlet alá préselt változatot találtam, de ez itt található.]Ha netalán tán valakit érdekelne maga a gép, akkor erre haladhat tovább az officiális oldal felé.

Oldalunk zene-bemutatási-áramlatát folytatván úgy gondolom nem hagyhatom ki a következő nem hivatalos, videó-tákolmánnyal megbolondított muzsikát. Maga a szám hosszú ízlelgetésre született, melyet többször körbe kell lögybölni az agytekervények közt, hogy minden apró nesz kihallatszódjon és feldolgozódjon. E mellett a sufni tuningolás következményében létre jött, mellékelt klip egyik nagyszerű tulajdonsága, a zenére való aktív referálozás. Bár ez valószínűleg már az első tizenöt másodpercben szembe fog tűnni. Jó videózást kíván A Szerk.. [ Nem mellékesen a hivatalos videó itt látható]

Animal Collective - My Girls from Rob Chesnutt on Vimeo.

Ugye tudjátok, hogy a site legalján van egy 'Akikre felnézünk' rovat? És ugye tudjáto, hogy az a minimum, hogy ezt minden áldott nap nézitek?! Az a tapasztalatom, hogy ezt nem mindenki bírja hajlandósággal minden áldott nap nézni, vagy legalább alkalmanként belekukkantani. Mindenesetre őket szeretjük, és a Lisztes barátom által említett BlogEtikett miatt meg amúgyis nem szoktunk kirakni olyasmit, amit ők már kiraktak, kivéve ha azt nagyon muszáj látnotok. Hát ezt most nagyon muszály látnotok. A forrásom itt van, mélyentisztelt mindennapibetevő keretében. A videó után folytatódom :)

Hát ez egyszerűen annyira tetszősen jó, hogy a földanya alá sírom a szemeim kigúvadt vörösségét, rekedten ordítom a dallamot (NEM), és juhúú! Na a viccet félretoszva, tényleg nagyon bejön. A félreértés hasonlómódoni félretoszása érdekében a zene nem (en e em) tetszik, de poén kategóriába simán elmegy, maga a cselekedet viszont egyenesen állat (á ell ell a té).

Ha valaki fel szeretné kapni a fonalat amit vagy elejtett vagy azt se tudja hol van vagy azt se tudja, hogy van, akkor én azt odaküldöm neki. A fonál első darabját már beembedeltem, de ha többre vágysz, akkor megnézheted kétszáziksz ember megfagyását New Yorkban (meg nem erősített források szerint a legújabb windows alatt futnak), ami nagyon nagy móka. Ugyanettől a társulattól megnézhettek egy szerintem szintén K. Jó darabkát, ami a gyakrabbani felnézésre utasít vagy sokkal inkább kedvesen de aranyosan buzdít, mozdít. Ezen kívül akit érdekel még számos-számtalan ilyenféleséget találhat az említett csatornáján, vagy egész egyszerűen a 'More videos from this user'-re kattintva. A Food Court Musical nekem különösebben nem tetszett, de azért okés plusz elég jók az emberek reakciói. Ezekenkívül a szemesfül és a szemfüles olvasóink találhatnak mindenféle jót és szépet, mint nadrág nélküli metró-futam, pólómentes akármi, ésatöbbi. Jó keresgélést, egyébként az utóbbi három link az Improv Everywhere-hez tartozik, csak hogy meglátogathasd a saját websitejukat. Na, remélem kimerítő voltam, kellemes vasárnapot.

(április elsején mindenkit átszabtak azzal, hogy egy temetésen szórakáztak. csak itt kivételesen a temetés is megrendezett volt, jópár youtube júzer elhitte, és pipa lett. de természetesen ilyesmivel még ők sem viccelődnek)

Papir szív  

  Moon

Eddig egyetlenegyszer tettem említést egyetlenegy Franz Ferdinand számról, konkrétan a Take Me Out-ról, amit ezúton is szeretnék ajánlani. Ugyan először csak a The Fallen számot akartam ma propagandálni, de cserébe mert olyan jófejek vagytok, ráduplázok az I'm your Villain-nel. Nal. Nel.

Nem fonom tovább végtelenül virtuális pókhálóm száljait, a zeneremekek magukért beszélnek, wandafully awesome-ok, sokkal jobban, mint egy hot dog vagy mint pl egy zokni. A klip is 'oeoe', szóval adjátok át magatok szemfüles érzékét az élvezetek gyönyörtengerében áramló hullámvölgyek által kiérdemelt gyönyörnek. Elsőként tehát a The Fallen, másodikként az I'm Your Villain, Franz Ferdinand tollvonásából. (az utóbbi nem official music video, csak fan-made, ezért csak link jár mellé)

Ti sem tudjátok mire költsétek a birtokotokban lévő, vagonokat megtöltő pénz mennyiséget? Hát akkor egy csizmában járunk, mert nekem is mindig ez a problémám, de semmi baj, mert most találtam egy új játékszert, ami azt hiszem segíteni fog eme problémában. Ajánlom nektek is tejes szívemmel.

Itt a hogyan készült videjó.

És itt meg 50 Cent Philips általi lefizetésének bizonyítéka. 

Szerkesztőség nem van elöl, de hátul se nincs, mivel gyakorol. Valami ilyesmit. Sajnos ötünk közül egy már leesett a tetőről, egy másikat pedig fejbe vágta a feldobott 3 a negyediken darabszámú buzogánya, szóval hárman maradtunk. Reméljük a fáradozásaink és járulékos veszteségeink nem vesznek kárba, mert egyszer mi is megtanulunk így zsonglőrködni. [NEM]

Master Martin Scorsese. Ismerjük? Ha nem akkor emberré válásunkat akár el is kezdhetjük a mester összes műveinek megtekintésével. Na azért csak ésszel, ne mondjuk rá, hogy jó, amikor nem is láttuk (bizony, ilyenek is vannak). Csak nézzük meg, mert megéri.

Szóval, a The Departed - A tégla című újkeletű mozifilmje először nekem nem tetszett, de másodjára belopta magát a legjobbak közé eszementen beteges humorával. Egy kicsit rejtett, de halálosan fekete. Ehhez a humorhoz hasonló a soundtrack CD-n könnyedén fellelhető zene, aminek az instrumentálja odaszab - szerintem - az ének ("ének") megér egy somolyt, a lirics pedig csodásan megy a beteg humorhoz ami visszafogottan letépi a fejünket a film óvatosan gondos megnézése közben. Ráadásul rendkívül megfelelően van a mozgóképhez applikálva ez a zene a képsorok alatt is. Na, ez most csak hang. Szöveget angolul itt megtaláljátok a 'more info' részben.

És nem mellesleg amolyan 'oeoeoeoe11oneone'-ként ezzel a betegesen fekete valamivel szeretnék mindenkinek kellemes húsvét hétfőt kívánni, gondoltam megfelelően megy ez a zene az ünnephez. Enjoy. És még kevésbé mellesleg boldog szülinapot biododinak :)

(és konszideráljuk meg a hangerő posszibilis lejjebbvételét, mert szerencsére egy kicsit recseg)