source

Charks an' Kittehs

Mostanában nagy divatja van a mobillal fotózásnak, hiszen ennek az eszköznek megvan az előnye, hogy két család sarja egyszerre, így sokan mobilként értelmezik, amikor kamerának használják, ily módon sokkal intimebb képek elkészítésre ad lehetőség.  Olyan képek elkészítésére, amire egy két kilós FX váz talán nem. Most Michael Christopher csinált egy kongói sorozatot iPhone-jával, mely gyönyörű lett. Itt egy interjú a fotóssal és a teljes slideshow is. Csak a durva instagram effektet mindenki hagyja otthon, ahogy itt ő is tette és boldogabb lesz a világ.

A Curiosity ugyebár sikeresen landolt a Marson, miután rögtön el is kezdte feltérképezni felületét. Az EDS Systems jóvoltából pedig minden földi halandó képes körbepillantani az idegen bolygón, legalábbis egy nagyfelbontású panorámakép formájába. Itt a link. Menjetek és forgassátok meg nagyítsatok belé.

A Nerhol Collective egy érdekes kis játékot játszik. Nem mást, mint, hogy egy bizonyos metódus szerint vagdossa a nyomtatott sajtót. Sőt, saját nyomtatványokat is létrehoz, amiket bizonyos módon vagdosva egyszerűen jó lesz néznie az embernek. Kicsit zavarosan fogalmaztam meg tevékenységüket? Sebaj, nézzetek fel az oldalukra és döntsétek el, hogy mi tetszik a legjobban.

Mint láthattátok, kicsit kevesebb poszt született a blogon, mint azelőtt. Hát ennek többek közt nem más az oka, mint ez a kis füzetecske, mely big time elvette időmet a mindentől. Érdeklődők számára megsúgom, hogy ez egy kamu naprendszer[melynek neve légyen SH-25], kamu bolygókkal és kamu holdakkal. Az ötletet a Holdra szállásos, phoenixes és mindenféle műholdfelvételes képek valódiságát megkérdőjelező vita áradatok adták.
[-2 photoshoppal készültek a képek, csakis természetes anyagok felhasználásával]
Készült egy kiadvány is belőle[thx, spániel], mely megtekinthető az ISSU-n, a képek nagyja pedig a CARGO-n.

Kedves egerbverünk szinte mindent parafrazál. Mindegy, hogy az a Mona Lisa vagy Homer keze, a lényeg, hogy átültesse Star Wars kontextusba. Egyet mondhatunk a dolgoról. Hát durva jó. Ha megtetszett az ízelítő, menjetek fel erre a streamre és találgassátok mi miből lett.

by Fernando Ferreira

Érdekes kampányt nyomott le Jung von Matt a Lego részére. Mint láthatjátok egy minimál karakter lapos dologról van szó, amiben szerintem az a zseniális, hogy bár minden szereplő csak pár kockából áll, mégis rögtön [vagy max 2 másodperc után] meg lehet mondani kilétét. Nagyon nem is tépném a számat tov...

Dém. Itt egy újra Poladroid. S, akik azt hitték, hogy, azokkal közlöm, hogy dehogy. Mivel ez már nem a jó régi kihúzom és legyezem pola, hanem egy vadiúj 14 megapixeles diga masinéria. Bár megpróbálták a Polaroid életérzést azért életben tartani azzal, hogy egy beépített nyomtató van oly bűbáj és kiprinteli nekünk instant, amit lelőttünk csili-vili kis snapshot makerünkkel. Tehát itt egy próbálkozás a Polaroid világ digitálisba való átmentésére. Kérdés, hogy mennyire fogja szeretni a nép. Valószínűleg semennyire, hiszen az Instagram már megadta nekik a szép színefekteket, az iPhone-ra meg elment a pénzük, de ki tudja. "Maybe. Maybe not. Maybe fuck yourself."

Az IKEA ezúttal szerintem nagyon kitett magáért, bár nem tudom, hogy a nép mennyire fogja észrevenni. Az a hír járja, hogy a 2012-es bútor kollekció mellé osztogatná a KNÄPPA nevű dolgot, ami egy 2.3 megapixeles karton kamera, ami két AA elemmel működik, egyszerre 40 képet tud tárolni és közvetlenül USB-n keresztül rakhatjuk azokat a gépre. Szerintem egy tök jó ötlet, amivel vissza lehet a hozni napjaink megapixel haditereire a régi lefotózod és majd kiderül feelinget, mivel még kijelzőt sem tartalmaz. Sajna-bajna az egész arra lesz felfuttatva, hogy kapsz ingyen egy kamerát, amivel le tudod fotózni az új IKEA ágyadat és majd azt share-eled mindenhol, ahelyett, hogy kőkemény vetélytársa lenne eme ötletes kis snapshot maker például a Lomónak. Persze én ehhez nem értek, meg az IKEA-t más motivációk hajtják, de én szívesen vennék egyet csak úgy szólóba, ágy nélkül.

A Foto Marvelini, mely egy milánói workshopot takar, azzal az érdekes ötlettel jött elő, hogy összegyűjtenek egy rakás ősrégi portrét, s azokat mindenféle szuperhőssé, képregény figurává alakítják. Mondjuk túlnyomó többségben vannak a Batmanek és a Spidermanek, de egy jól kivitelezett produkció lett belőle, ezért tessék végignézni őket.

Íme egy Phantom Flex demózás. Rakás arc sokat törte azon a fején, hogyan lehetne a legnagyobb baromságokat filmre venni 2500 fps-sel. És sikerült nekik. Megmutatták a világnak, hogy nem csak a kólát lehet légpuskázni. [persze azért azt is]

A japán NAM group csinált egy percepció viccelős, gravitációt fitymáló fotó sorozatot, ami igazából egy Harbour City Chocolate Trail-nek nevezett jótékonysági project. Az a szép a dologban, hogy a fotók semmi diga FXs-eket nem használ, csupán damilokat és két lábon járó modelleket [max néhány műanyag sütit]. S egy pillanatig sem zavar senkit, hogy a végeredményen ugyanúgy látja magát a trükköt létrehozó damil erdőket, mint a csokoládé folyamokat és a különböző inceptikus testhelyzetet felvevő emberalakokat.
Köszi: HB.

Mike Mitchell/Sirmitchell új sorozatára hívnám fel figyelmeteket, mely képgyűjtemény a szuperhősök/ismert karakterek mindennapjait tárja elénk egy cukormázzal megkent édeskés világ groteszk valójában. A sorozatgyilkos Ronald McDonald ugyanúgy része eme furcsa univerzumnak, mint a fánkzabáló kicsiny Robotzsaru. Sajnos a real deal-t képező 325 USD-s printek már szintem majdnem mindegyik képből elkeltek, de a 20 darabos limitált 30 dolláros kicsi printekre azért még lehet pályázni. Én ajánlom mindenkinek minimum a végignézését, mert a homogén előadásmód ellenére képes mind a 64 print izgalmas és bravúros lenni. Mi imádjuk.