Mármint a tegnapi VJ tusán[Merlinben a Cinetrip rendezte VJ battle 2010 en] és a SlamPoetryn [ ahol az Akkezdet Phiai-ból ismert Závada 'Újonc' Péter, Süveg 'Saiid' Márk és Horváth Kristóf sztárvendég rímelt, néha prímelt]. Az este eseményei képekben [he micsoda klissé mondat]

További képek a na muta után.

Ezúttal Katának/nek/nak a.k.a Esti Kornél úrhölgy részére

[soknapos késéssel]

Kedves Cafatka kedves ajánlásának köszönhetően megismerhettem (még jó régen, valamikor a prehistóriák völgyszeszélyében) eme darabot, melynek vizuális hatásai és igazából inkább rímpárjai egyből lehengereltek, egészen az aszfalt molekuláinak mindenségéig. Tim Burton egyik első (első?) alkotásáról van szó, ami a kedves Vincent Malloy történetét mondja el Vincent Price aranyásó-hangján. Az angolszász nyelvterületen elterjedt verbálkommunikációs formalinhab ismerőinek sokkal élvezettel teltebb lesz a videó a már említett rímpároknak köszönhetően, amik természetesen - és talán inkább szerencsére semmint sajnos - angol nyelven hangoznak el. Enjoy.

Személyes kedvenc: He likes to experiment on his dog, Abercrombie / In the hopes of creating a horrible zombie.

De azért a Poe-s rím és a végén a Nevermore-sor sem kicsit szabott oda az észlelőbimbóimnak. Na, mostmár tényleg enjoy!

Cafatkának ismét hála, bevetem a gyorsreagálású EDIT-et, és kirakom a szövegét, ami nagyon tetszik, ha még nem mondtam volna.

Én direkt tartózkodtam, én elszánt szándékkal nem akartam. Én megtartottam magam a pengeélen, nehogy aztán le kelljen írnom. De Cafatka megkérdezte, tulajdonképpen külön ő kérte, úgyhogy nincs mit tenni vagy nem tenni, ki kell postoljam, Annak kell adjam a hét szavát.

Nem bonyolítanám túl, de annyit azért ellőhetek, mint kulisszatitkot a tengerparti föveny által okozott félhomályban, hogy csak egyetlenegy olyan dolog van, ami jobban felborzolja Cafatka idegeit úgymint szőrszálait, mint a következő hét szava hallása. Az pedig annak leírva látása, és vizuális magába fogadása! Kiégett szemek, hamuvá porladó agyak, homokká vált homloklebenyek, magukat sírva megadó immunrendszerek, nagy ellenállók és partizánok, halljátok szavaim, melyek megrengetik eme blog falait:

Ladies and Gentlemen, The Word of the Week Award goes to(kombinált): lösz és humusz!

(nem, én sem értem, mi olyan nagy durca ezekben a szavakban. Igen, én is úgy vélem, hogy Cafatka túlreagálja. Nem, még nem őrültem meg...)

Már annyiranagyon régesrégen meg lett ígérve jómagam által kedves barátunknak cafatkának, hogy ki lesz postolva ő itt, hogy azt már el sem tudom mondani se írásban se szóban se az információközlés bármely más formájában, például kettes számrendszerben elpittyegve sem.

Szóval a lényegességét kihangsúlyozva a dolognak csak azt akartam szándékozni mondani, hogy már kurvarégen. De folyton el lett halasztolva mert sosenem volt semmi apró apropó amilyen indokkal tulajdonképpen ki lehetett volna postolni azt amit már annyira régen megígértem hogy kipostolok, és ezért nem lett kipostolva. Igazából apropó most sincsen se apró se nagy de már annyira ég a bőr a képemről (nem) hogy muszály(igazából pontos j de a tökugyanolyan ejtés miatt nem számít fonémának és ezáltal úgymond tulajdonképpen rohadtul semmi értelme nincsen a ly és a j megkülönböztetésének, de a lényeg, hogy most amolyan tüntetésül írtam így, pedig amúgy tudom, hogy hogy kell) kipostolnom mindenféle (mekkora vicc amikor soksoros zárójel van a mondat kö-rohadt-zepén és utána mintha mise /nem az istentisztelet, hanem a másik értelme a szónak, igazából külön kellett volna írjam/ történt volna úgy van folytatva a mondat, ezt úgy utálom) különösebb téma/indok/akármi nélkül is.

Szóval úgy egyébként alapvetően az ötlet (amiből nem öt lett) az lenne, hogy ki legyen itten postolva, hogy bizony már hosszú hónapok óta megvan a legeslegeslegeslegeslegelső törzslátogatónk, törzsnézőnk, törzsrajongónk, ő pedig Cafatka lenne! Éljen soká! Köszönjük neki, és ezt nem csak én látom így, hanem egészen biztos vagyok benne, hogy mind-hár-man osztjuk eztet a véleménytet. (És ott a legesleges résznél tekintsük úgy, hogy leges az n-ediken, csak nem akartam odarakosni a zárójelezést az előzőekben leírtak és azonmód prezentáltak miatt)

Szóval long live az első törzslátogatónk, Cafatka!

(ps egyelőre - ennek a postnak az erejéig - ez a szín marad oszt majd meglássuk)

(ps2 az alcímet hol az anyámba kéne lássam?)