Nyilvánosságra hozták a londoni olimpia által használni kívánt pictogrammok tervezetét. Van két fajta is, egy sziluettes meg egy dinamikus. Szóval mindenki Kus. Mer van elég. Szerintem jóféle az anyag. Na gyertek erre azt lehet agyba szívni.

Átlagos amerikai család, ragasztott műanyag vigyorral és szintetikus belsőtérrel, műkedvvel és letisztult fenyőbútorral, csillámlós plazmával, műbőr kárpitozással, mű ez, mű az, mi az, az meg mi?? Egy xbox? "no way, bitch!"

Idén is megrendezésre került a LAPP, melynek hosszabítása a címből kiolvasható. A résztvevők enyhén vitték csak a profizmus szintjéig a hosszú-expós-fényelést. A képek felfoghatatlanúl jók, szépek, eredetiek. Gyönyörűek. Egyszerűen nem érti az emberfia/lyánya, hogy hogy lehet egy ilyen agyonhasznált trükkből ismét esztétikusat és eredetit alkotni. Há' így.

És hát bizony végrevalahára elérkezettnek látom azt, hogy elérkezzetek általam, vagyis úgymond elérkeződjetek, elérkeztessetek a Lázadás-trilógia (nyugi, semmi Star Wars) utolsó részéhez. És itt közelsem arról van szó, mint általában, hogy leteszek egy jóféle első részt, majd tökfantáziátlanul még a harmadikkal is lényegében csak az első rajongóit nyúzom meg ismét a pénzükért! Egyrészt azért nincs erről szó mert egy garast sem fizettél azért, hogy ezt olvasod, ami nem is zavar, de mondjuk ha nekem fizetnének érte, hogy te olvasod, azt azért el tudnám viselni, szódával és kis citromlével. És még azértsem erről van szó mert a végére igencsak nagyon ütős durranást tartogatok a tarsolyom mélyén - no annyira nem is a mélyén, már a tetején csücsül és kikívánkozik -, mondhatni olyasmit ami kettéhasítja a még egybenálló elméket, megkatarzizálja a még keményen tűrőket, felrobbantja hajóitok testjét, majd végül összerakja a lelketeket, eggyé válik veletek, megnyugtat, elcsendesül, és ti csak aléltan hátradőltök és karotok utolsó szösszenetnyi erejével, az utolsó tudatos lehelletetekkel ismét rányomtok majd a Play gombra!

Legalábbis én valahogy így képzelem. De ha kisebb eltérések vannak, az se baj.

Dehát ugyebár nem enyém az érdem, én csak a szavakat cifrázom, hiszen az atomot nem én töltöttem meg hasadó-hasító anyaggal, hanem Muse! Akik a előhozakodtak idén az új albumukkal. The Resistance! Tessék megvenni slash szerezni.

Muse-t Lisztes mester mutatta be néktek/nekünk itt, a zene-rovat csodás hasábjain, aztán még (jó)párszor előfordult, igazából magunkhoz képest kifejezetten sokszor. Én pedig ismét továbbvinném e nemes tradíciót, és ha már ilyen szépen felvezettem, és így megmutattam, hogy hogyan lehet lázadni Riotosan és hogyan lehet lázadni Mutinysan, noshátakkor Ladies and Gents, így kell lázadni Uprising módra!

Ha lenne istencsászár-díjunk, akkor most kettőt-hármat hozzájukvágnék. Ez a szám nagyon nagyon, és a szövege méginkábbnagyon. Meg is kapta a tiszteletreméltó TAGet. Isteni, csodálatos, marvellous, incredible, wonderful! Enjoy!

(egyébként a Zene-rovat/szekció elérhető itt, egyetlen kattintással)

Újfent száraz és untató bejegyzés következik. Csak és kizárólag fotóberkekben kertészkedő egyedeknek ajánlom. A hír: Bejelentették a Nikon D3s-t amint azt már a félresikerálódott címből is kitalálhatták a járatosabbak. Teknik adatok: Átdolgozott full-frame szenzor, mely kisebb zajjal dolgozik, íly módon beléhelyezték a 102400(!)-as iso érzékenységet. Ezenkívül sajna "csupán" 12.1 megklipszet tud felmutatni az üdvöske. Viszont van HD videó és 51 pontos AF. A cuccokat meg ismét Expeed bácsi dolgozza fel a műhelyben. Vigyétek azt vegyétek, mivel kereskedelmi dátum nincs, összeg viszont de. 4699 Euró csengetése lenne a cserekereskedelem lényege.

Ha már a múltkor felkeltünk a Riot-tal, amit visszahúztam a jelenbe a 2037-es előredátumozásából, akkor most amolyan minisessionre pályázva folytatnám a sort, amit háromfogásosra tervezek. Az előző egy jókis fincsás gulyás-suppe volt, most jön a marhapörkölt galuskával és végül de nem uccsó sorban majd lecsúszik a somlói is, a közeljövőben.

De most még csak a második kisadag álompiténél tartunk, úgyhogy ide fókuszálok. És majd amikor a sessionre utólag messziről tekintetek, értitek - és remélem értékelitek - majd a sokszínűségét. Eme sokszínűséget reklámozom eme megmozdulásommal is, amiben egy kevésbé imádott műfaj kissé talán elkorcsosult, még kevésbé közszeretett képviselőjét lököm fel virtuális nagyszínpadunkra, amolyan középső töltetként az első és a végső csapásaim közt, mondhatni azért, hogy kihúzzátok a telet, hogy át legyen vészelve a rés, mert bár akármennyire is szeretem én ezt a mókát, tudom hogy legtöbbeteknek megfekszi a gyomrát ez az ízlésének bőven túl zsíros marhapöri. De azért remélem nem érzitek majd elpazarolt időnek, cserébe szereztem élőfelvételt (dejó vagyok:P), dobok, gitárok, semmi DJ-pult. Vagyis LIVE. Juhúú.

Amúgy kifejezetten javallom a videó végignézését, nem végig ugyanaz megy :) Gitárdurculás, meg minden.

Ja és hadd ajánljam figyelmetekbe az alkalmasint dekódolás-gyakorlásra alkalmas, rövid, tömör, ámde remekféle lyricset!

Ladies and Gentlemen, I proudly present Pendulum: Mutiny! Enjoy!

Igen, Mr. Szemfüles, egyszer már volt kint, de nem akartam kihagyni a Lázadás-minisessionből :)

Mivel a sors éppen úgy hozta, hogy Viktor (a.k.a. ALajos), mindnyájunk kedves barátja mai visszatérésével sokkterápiaszerűen ráébresztett arra, hogy ő nálamnálbizony pontosan egytizenketted évvel vénebb, és mivel az idő repül, mint a fehér holló, az ő ideje eljövendett, ezáltal én most kimondom (jó, akkor leírom, baszod, kötekedjél csak), azt a néhány szót ami a kelleténél sokkal több esetben pusztán kínos kötelesség, ám jelen helyzetben örömteli (joyful), egyenesen káprázatosan jó pillanathalmaz, melynek átélésében remélhetőleg segít majd az a dolog amit most így ripsz-ropsz kiszabok ide e szöveg alá, amolyan nyomatékként, vagy legalábbis virtuális papírnehezékként. Remélem sikerült a főszereplőnek tetszőset találnom, mert ez a lényeg! Nameg az, hogy: Boldogat!!!

Az ebek már csaholtak mire hazaértem.
Amint rámarkoltam a tikurilla mintás edényre, az égő tűzgolyóbissá változott. 
Elsőre azt hittem Anna az, de nem.
Gagyinak látszott és mégis az ellentetje mutatkozott meg.

- Ma mit ajánl ebédre? - A konyhafőnök ajánlata ma egy adag félzsíros lázadás sültburgonyával. - Rendben, de pürével kérem. - Ahogy óhajtja. Hozhatok mellé esetleg valami kísérőt? Egy kis felkelést netán? - Nem, köszönöm, ma elég egy Riot menü super sizeban, a többit majd legközelebb. Ja, és nem kérek jeget a kólába. Köszönöm. - Kérem.

Na hát körülbelül egy ilyen konverzáció zajlott fel amikor megkotyvasztódott a durcaság boszorkányos mesterkonyháján (vagy mesteri boszorkánykonyháján? baszki hogy mindig elfelejtem) ez a hanghullámok által behálózott rezzenéstelen remek, amit nem propagálok sehova, mert magáért beszél (IGEN! Megint elsütöttem kedvenc szófordulataim egyikét! NEM, nem jönnek ki a faskönyökömön az ilyenek!)

Egy a lényeg: Hallgassátok, mert jó. És tessék figyelni a lyricsre, mert abban rejlik a lényeg átható faktora. Enjoy!

És köszi szépen a dalajánlást! Jóféle!

Ennyibe került a legutóbbi űrturisztikai szempontból igencsaklagos fellendülést hozó Földszemlével egybekötött kiruccanás a Szojuz csapatós moduljával.

De ez minket nem azért érdekel, mert bebizonyítottuk, hogy az űrturistában magyar vér csörgedz, hanem sokkal inkább azért, mert az úr - Guy Laliberté - levezényelt egy kétórás showt az űrből, bekapcsolódó műsorokkal mindenféle nagyvárosokkal, sztárok, csillivilli, csinnadratta, tudjátok: a szokásos. Jacsakhogy ez ilyen félig űrshow volt. Ez már alapból érdekes, de ezzel a miszter arra próbálta felhívni becses figyelmünket, hogy ivóvíz bizony kurvakevéske akad, úgyhogy spóroljunk vele, meg hogy a környezetvédelem amúgyis igencsak fontos. Yoda is jól megaszonta: Drink it that much, not!

Hát az akció sikeréről vagy nemsikeréről nem szólt a hír, mindenesetre én ma az utolsó deci vizet bennehagyom a pohárban, hogy holnap az legyen az első decim - kivéve ha elfelejtem, de remélem, hogy nem fogom. Szóval a cél a figyelemfelkeltés volt, noshát az én figyelmem ma reggel - kicsit kómásan, de - felkelt, megmászta a szomszéd dombot, majd úgy gondolta, hogy ha már ő fel lett költve, akkor felkeltteti (hohó, jószó) velem a Ti nemes-becses figyelemrengetegeteket is (bazeg ez nem volt easy). Szóval én átadtam az infókat, amúgypedig: Congratulations, Guy Laliberté!

Eredeti: BBC. Videó is van meg minden!

(és akit esetleg érdekel egy tízperces sajtótájékoztató-videó a Nemzetközi Űrállomásról adva nékünk)

(Verset is szavalt! Juhé! Éljen!)