Vecsésen a végére vágod a vesszőparipád, karmesterrel kulminálva a keserű konyhaélvezetekkel, felkent felcserként fened pengéd precíz perlekedését, pajzán pásztoróra, telemakkolt telivér, tolókocsis telekép, gyászanyák a gyermeteg gyengélkedő gyöpösödött gyépéjének, gyeplabdára gyúrva, hatalmasként is hatalomra éhező éhségsztrájktól megriadó mellriadó, konkáv kokárdában kalákázott karmesteri kerekperec, perelsz, pedig veszélyesen vehemens a vízfakasztó vekkerroham.

Vadul áthajlok a halál fölött, százzal kétszázzal ezerrel, kemény. Meg ne riadj, rianásos rajzás, szaros divat, ha szemetelsz szemét lesz, egyszerű de nem látod, mert irracionális hierarchiában tévelyged a lézengést, tégelyed a hülyeséggel rádszövizett közgazda, luxusjószág, technoblabla, karámperem héttengeren, az árvízi hajós, kettéválasztod a nép szer, szerződik a szervezkedő, hülye vagy vak, vezérvonal a tömőelv, pofátlanul pofázol.

merthogy a net nemhogy nem MET, hanem.

térfigyelő tértivevény, levélpostai utánküldemény, modern elektromikro átutalás, felforr a víz és kész a... forró homok, a talpad alatt csorog, tekeregsz mint egy babfőzelék, nemis, te vagy maga a dögfőzelék, benned van minden, de hülye vagy mint a... sejehuja bumbumbum, agyfaszt kapok mingyáron.

mint nyáron mind gyálon a gyáron gyéren gyomirtózott a gyöpös gyökér gyarmatos gyógyelvonós, fúvós-ütős humbug, hamburg, er, veszélyhelyzeti vészkényszersorozott pályaleszálló,

csak nehogy túlfűtsd az ülésed mert elfolyik a magzatvized aztán megdöglesz itt a halál szaftjának a megkövült peremén. Osztán akkor lesz nemulass.

Rég nem jártam errefele publikálni, most is csak egy képet tennék közre, majd ha 100%-os vagyok, talán visszatér belém az élettel az ihlet, jelenleg leszakad még az állkapcsom. Na mindenjót!

Ahogy a szokásos tavaszi, csilliárérc-siló sétámat eszközöltem be, az egyik géz-mongúz által fülfog-rágott szuszakolandum alatt a brióz fényességének öt-hatodával szemembe vakított egy a tegezgyíkok jellegzetes köpeteit magánviselő fényérzékeny perpatmid lap. Ahogy jó szokásom szerint minden környezetemben fellelhető rádió aktív tárgyra mandinerből rámarkolok, hát eme eszköznek sem hagytam más sorsot. Nem bántam meg, hiszen abban a nanoszekundumban ahogy a radioaktív hullámverés következtében megpörkölődött retinámat egy delejes mozdulattal visszanövesztettem, megláttam a Digázt.

DiGÁZ:

Hogy minden invader-fétisben szenvedő, környezettudatos kolléga biztonságban tudjon közlekedni kis országunk nagy-sötét-éjszakájában, valaki okos feltalálta az InvaderProtectort. Ami kivételesen nem a kihalás szélén korcsolyázó invádereket védi meg, hanem segítségükkel minket. Villanjon a Villanó.

Na az a helyzet, hogy. Mindig valami ütős vagy kevéssé, de inkább kevéssé mondatba ágyalom be a linket az előző hasonló kategóriás postokat felölelő TAGre mutatva. Hát most szakítunk a trendelővel, és csak simán: itt megszemlézés alá vetheted blogunk zene-fürtjét.

Legújabb ajánlatom pedig ismét a dnb kategóriába megy [itt megszemlézheted az egyéb dnb postokat, mind a kettőt - A Szerk.], mégpedig a nagyon jó félébe. A nagyon jófélébe. A nagyonjó félébe. A mai master nem más mint Spor. Legesleg: Stompbox (edereti a the Quemists-é). Ezenkívül még sokat ajánlozgatnék, de probálok valami létmaximumot tartani mert különben betelik a post és a tetjén kifolynak az esszenciális alkotógalvánelemek, vagy hangjegyek. Meg te, drága olvasó, te is túlcsordulnál a sok brutálkiller zenétől és halálra fáradnál. Szóval nem lesz sok de az nagyon. Például a vadőrült 1up. Ez az a szám amire normál ember aszongya: ez beteg. Én is aszondom, de én közben istenítem is. ollé.

Természetesen továbbra sem tudom elég mélyre húzni tecsődotcom hangminőségét, bár itt kivételesen-kifejezetten érződik a nagyfokú basszusimádat miatt. Úgyhogy javaslom az alternatív beszerzési módokat. Persze, kifejezetten az Add-to-Cart-ra gondoltam.

Na, és elérkeztünk a futottak még kategóriához, de még mindig az Olimpikai Játszótereken vagyunk, ezt el ne feledd mielőtt nem klikkelsz. És ezáltal egyenes ágon következik, hogy rohadtulhogy klikkelj: Teh Resistance meg a Supernova meg a 103 Fokok meg a Vakond Túrása. Ha tetszik úgyis feltaláljátok magatokat. Na ez milyen már, minek feltalálni amikor már úgyis ottvagy. Hétszava-szagot érzek a levegőben. Ami kellemes változás a dohhoz képest (dohhoz, hogy néz ki leírva).

Ja és úgy mellékesként a szokásos hope-you-enjoy mellé odafűzném, hogy megjelent Teh Prodigy vadonás új lemeze. Nem hallottam, nem tudom milyen, de a címe - annyira, hogy ezzel zárok - megér egy somolyt: "Invaders Must Die"

A minap rettenetesen megtörtem. Ez a szinonímája a meghasonlásnak. És eznek következtében lesz kiosztva a mai napon az eme heti hét szava. Bár ez a szó nem maga a megtörés volt, ámdebár annak egy lépcsője. És ennek következtében és mintegy tiszteletére kiosztom számára.

A díjat, amit már ismersz.

Nem húzom az idegeket, etimológiát sem magyarázok, mindösszesen csak legyél vizuális típus és képzeld le. Tulajdonképpen képzeld el, ahogy valaki szemrehány. Például a szemedre hányja, hogy. Hát ez olyan kolosszális, hogy megérdemel egy postot és megér egy köbméter mosolyt.

Word of the Week: szemrehány(ás)

Észrevettem nem oly régen, hogy bizony van már zene-propagáló rovatunk, sőt még egy film-szekciót is futtatok egy ideje, de egyik kedves elfoglaltságomnak még nem szenteltem postot.

Ki nem találjátok, könyv slash író. Az új topik neve. Amit, ha már idáig várva lett vele, még halasztottam egy egészenpicit, hogy stílszerűen-stílusosan küldjem geoszinkronra a legelső postot ebben a remélem-magát-hamarosan-sessionné-kinövő postban. A stílus lényege pedig, hogy egy éve hunyt el a science-fiction egyik legnagyobbnak tartott, egyenesen zseniális mestere, Arthur C. Clarke. Így hát egy neki adózott(vagy inkább legyen áldozott) egyperces néma üléssel nyitjuk a különleges szessönt.

A legtöbbek valószínűleg onnan ismerik... Nem, a legtöbben valószínűleg se őt se a munkásságát nem ismerik, azonban ha Kubrick 2001: Űrodüsszeiáját (néhol Űrodisszeia) említik, végigfut a hátukon egy érzés, amiben benne van egy borzamakat elért zsenialitással vegyült felülmúlhatatlan kifinomultság, méghozzá egy égrengető-földporlasztó ötlettel a burkában, ráadásként tökéletes-közeli módon kivitelezve. Vagy talán nem csak közeli. (úgy btw majd akarok Kubrick és 2001 postot is)

Na, azt a könyvet Clarke mester írta. A forgatókönyvet is, Kubrickkel közösen, de szerintem a többség az ő ötlete. Nem mintha lenézném Kubricket, csak olvastam a könyvet.

Szóval én (sajnos) csak az Űrodüsszeia-sorozatát tudtam olvasni, és az zseniális, erről biztosíthatok mindenkit. Sokan ódzkodnak a science-fictiontől, a legtöbben viszont azt sem tudják, mi az. Nahát ez egy igazi hard sci-fi, ami csak és kizárólag elismerést érdemel. Ráadásul egy viszonylag új, összeszedett kiadásban benne van néhány alternatív megoldás a 2001 végére. Némelyik teljes, némelyik vázlat. Csodálatos, vegyétek és olvassátok.

Egyébként Clarke nevéhez fűződik a műholdak geoszinkron pályája. Milyen hülyeség ez, hogy hozzá fűződk... Wazz, ő találta fel.

Na, remélem ezzel megfelelően megemlékeztünk róla, megérdemelte. A többi ilyen kategóriás postom talán nem kap főoldalt, de ő akkoris megérdemli, akárki akármit mond.

Grand Masters of Science Fiction, America

Jó olvasást: Ák

Ahány ember annyi komplexus? Talán még több is van. Az állatoknak miért nem lehet? DE BiZONy LEhET. Ismertem egy medvét, aki éjt nappallá téve attól retteget, hogy alvaevés közben felzablál egy humanoidot. És bárki, aki azt hinné, hogy ez egy egyedi eset. Hát nem! Vannak külön macklubbok ahol ilyen csoport-terápiás módszerekkel próbálják egymásból kibeszélni félelmeiket. És mivel olyan emberekről is tudni, akik a medvéktől félnek irtózatosan, Eiko Ishizawa kitalálta a medve-ijesztőt. Belefekszik az emberfia/lánya, és ha arra jönne egy maci-egyed, félelmeinek beigazolását látván életre rémülvén kiszaladna a világból. Micsoda fordított pszichológia.

Navigáció: Work/The great sleeping bear/Enter/Sculpture

Na, most őszintén. STOP

Pontatlan idézet egy filmből: Mi az, hogy őszintén? Ezt sose mondja nekik. Eddig nem volt az, vagy mi? Akkor meg ne. Így azt jelenti, hogy eddig nem volt őszinte.

RESTART Na, folytatódik a zene szekció-szesszió mégpedig egy olyannal ami talán kilóg blogunk tartalmából, de nembaj. Igazándiból az a helyzet, hogy tetszősek azért ezek a zenék de valójában a dnb szekciót folytatnám, csak nyomok közben egy rövid és röpke interludeot, nehogy túlcsorduljatok az egyféléből vagy esetlegesen egypártrendszerrel legyen megvádolva a blog vagy én jómagam.

Szóval a helyzet: a zene kicsit zúz, de azért jó. Tőlem szokatlan módon videóval ellátott hanganyagot kaptok, mert jó nézni, de külön is megüli helyét a dolog. Amúgy valószínűleg a legtöbbetek már ismeri és eldöntötte, hogy szeretős-e, de hátha mégsem. Legalább lesz mit olvassatok. Szóval: ebben a számban ajánlom figyelmetességetek mélységes látókörívének belsugarába az 1:30 után kezdődő és egészen 2:00 utánig tetőző részt, meg a liricsét. A szöveget amúgyis kifejezetten érdemes megfigyelés alatt tartani, úgy általában. Még úgy utólag ajánlgatom figyelmetességetekbe ezt is, mert szerintem jó. És egy XD-t megér a Cigaro is bár ez számomra főleg vicces. (a szám önmagában és ezzel a particular videóval együtt is)

Hope you enjoyed!...

Na oké hogy mi hárman a szerkesztőségben(XD) megállás nélkül verj imádjuk a Battlestar Galactica-t, de hogy ennyire brutáldurva! Az eredeti hírt a Chicago Tribune közölte, mégpedig azt, hogy az ENSZ székházába meg lett hívva kedvenc sorozatunk két kedvenc producere - jelen esetben talán helyesebb a kreátor szó, Moore és Eick - és két vezérszínésze(?eh), Mary McDonnell és Edward James Olmos.

Mégpedig egy zártkörű fórum keretében fogják megvitatni mindazt, amit a sorozat felvetett erkölcsi és egyéb problémaként négyévados pályafutása alatt, és ami vonatkozik a ma világára (vagyis gondolom majdnem az összes kérdést).

Három relatíve magasrangú(legalábbis annak hangzanak) UN-tisztviselő jelen lesz, a nevek nem mondanak sokat nekünk, itt a világ perifériájának a legkülső határán, ahová a netet is lajtoskocsin hozzák, de a rangokat talán felfogjuk - lefordításukkal azonban meg sem próbálkozom, eredetiben viszont becopizom: az első a "special representative of the Secretary-General for Children and Armed Conflict", a második a "deputy director of the New York office of the High Commissioner for Human Rights", a harmadik az "assistant secretary-general for policy planning, executive office of the Secretary-General". Akit a nevek is izgatnak meg úgy az eredeti cikk annak jó olvasást ezen a linken.

Lehet, hogy ez a sok név és flancos rang nekünk semmit sem mond, mindenesetre hogy a kedvenc sorozatunk bejutott az ENSZ-be, és ott foglalkoznak a kérdés és problémafelvetéseivel, és az erkölcsi megoldásokkal, amiket a sorozatban kínáltak... Hát megér egy salute-ot.

Salute!

Via: Battlestar blog

Ha a múltkori adag design-wrapping-session nem töltötte volna fel eléggé a képzeleteteket ahhoz, hogy görög dinnye méretű agyatokban mostanáig azon gyönyörű tárgyak meseszép csomagolásainak leszaggatását lássátok minden egyes idő momentumban amikor behunyjátok szemetek világát, akkor rátok szabadítanám a második menetet. Már elhatároztam, hogyha egyszer létrejön Az Utópia melyben minden termék ilyen csomagolást kap akkor én ezen pozitív jövőképben csak és kizárólag a szemetes kuka szerepét szeretném betölteni. Hohoho, egész ülő nap csak hullanának belém a tökéletesség határán cirkáló hulladékok.