Végrevalahára sikerült megtekintenem a Berlin Calling című remekbe sikerült alkotást (ein film von Hannes Stöhr), amiben ugye Paul Kalkbrenner szerepel főn/fönn/főként, és egy csavarral megpenderítve ő is írta hozzá a zenét, nameg persze valahol önnönmagát játsza el (ami persze igazis meg nemis, de ehhez látni kéne a filmet). Nemis nemzem tovább a szavakat, kellemes szerdaesti lazulást Aaronnal.

Marcello kommentező haverunk hívta fel figyelmem eme nőszemély eme másik zenei oldalára is. Neki tetszik, nekem tetszik, tettszen már nektek is.

[Yael Naim - Shelcha]

Most hogy már ennyi mindent össze hordott nékünk a mi jóöreg havernőnk miss Belterjes DOBK, ideje lenne kideríteni ki is ő, mi is ő s erre nem is áll módunkban jobb utat választani mint zenei izlésének kiismerését, hiszen mind-nyájan tudjuk. Az vagy, amit megeszel (a füleiddel). 

Lebukott. Eztet hallgatja.

Na ne haragussatok meg énrám de ezt még muszályos kiraknom mert tetszik. Vegyétek egyétek nézzétek lássátok élvezzétek. (röviden: N-joy!)

Ha már a múltkor egy TAG-áradat keretében megemlékeztünk egy felejthetetlen Prodigy előadásról, akkor nehogymárne kifeledjük ugyanama előadóművész egy másik performanszát, melynek keretei közt a Táncdal kategóriába enged egy pöppetnyi bekukkantást. Még jó hogy professzionális ez az egész, különben nem keltette volna fel ennyire érdeklődésemet a Táncdal iránt. Van még sok jó, szerintem keressétek meg őket magatoknak (no offense), sziget2009 channeljén. Good luck, have fun!

Pro DJ? Neméppen. Ő kemény ő nagyon kemény. Sajnos nem fűlik fogam a hosszabb értelmező esszé idekanyarításához - természetesen már rég megfogalmazva porosodik a buksimban - mindössze a "Firestarter" szó artikulációjának mikéntjére hívnám fel nemes figyelmetek ingyenes zöld számát. (tájrfájtö. Word of the Week, egyértelműen)

Jó klip, jó szám. Story ends. Now.

MGMT - Time to Pretend

Rekviem egy álomért. Ismerjük? A zenéjét biztos. És halálra használják. Mindenki minden alá betolja és ebből elegem van. De! Ami pl a Gyűrűk Urának és annak a hárommilliárd változatos témájú fanvideónak egyáltalán nem áll jól, az a Sunshine-nak nagyon is hogy. Bizonyám, ők teljes nyugalommal tolhatják be ezt a muzsikát, mert egyezik a témájuk a hangulatával, és megfelelő súllyal is adják elő a mondandójukat. Szóval élvezzétek a két trailert, az első szerintem jobb, a másodikban rossz hogy csak a narrálás meg a zene megy. Mondjuk egy kissé talán félrevezető az első, nem tudom. Egy a lényeg a másodikat is nézzétek meg mert a 0:50-ig történő dolog kurva jól néz ki. Enjoy.

Hogy ezt miért embedelem be? Egyrészt mert vicces ahogy küldi, másrészt mert ebből a videóból látszik hogy bizony Copy béby igencsak egy pro. Nem semmi ahogy változtatja a hangja fekvését. Nem egy mondvacsinált hős, lássátok saját szemeitekkel röviddel azután, hogy a plájra kattintgattok. Csak hogy kicsit szélesedjen a múltkor megnyitott Copy-paletta.

Hát nehogymár abba legyen fejezve a Muzsika-szekció! Na nehogymár! És ha a múltkor belecsaptunk Copy Béby egyik művébe, hát akkor most valami nagyon másat is élvezhessünk már. Mert ugye Sokszínűek vagyunk. Nem holmi 256-színűek, hohó! Sokmillió színűek! Ibolyán innen és ibolyán túl, élvezzétek a Serpent Car című számot Quimbytől, aki eddig csak egy kiszakadt Ajjajjaj formájában képviseltette magát szerény de remek blogunk virtuális hasábjain. (ráadásul egy 'masterpiece' kategóriájú koncert verzióval kedveskedem nektek. oeo)

A mai reggel minden rendes blognézőt arra kérnék, hogy a szokásos tehén-levet hagyja a sunyiba és inkább egy 2.8-as mágiát csavarjon bele a poharába. Ehhez egy nagyszerű gyártó és forgalmazó a Crystal Castles, mely mostani muzsikáját nem véletlenül Magic Spells-nek hívják. Ím: 

Én azt hittem, hogy ez már volt kint az blogon. De most nagyhirtelenjében nem találtam meg. Hát akkor ha már Lisztes barátommal úgyis belecsaptunk a lecsóba akkor here we go. Enjoy. (sajnálatos módon ennyi postíró-erőt tudtam összeszedni. majd legközelebb konzultálok Yodával, hátha van valami jó tippje a kis zöld 'csőgjének)

Akinek pedig még ez sem lenne tökéletesen elég annak ittenvan a Teljes Verzió (a.k.a. Directior's Cut). Vagyis Rendezői Változat. Aki ki is? Ja, igen... Guy Ritchie(tudjátok, Blöff meg ilyenek...)!! Istenkirály. TAKE IT TO THE NEXT LEVEL!!!

Ilyenféle muzsikát még úgysem hostoltunk ["'s Mária koktélt oszt" - A Szerk.], hát úgy gondoltam itt az ideje hogy ismét hangot adjunk sokszínűségünk szivárványának. Érzitek a paradox homályba burkolózott képzavart? Ja, ne is mondd. Szóval.

Gondoltam hogy ez olyasféle hogy mégiscsak helyet kéne csapni neki gazdag de mégis tágítható zene-szekciónk gyűjteményében, hát jött a következő kérdés: Ha már Copy baby, és ha Babylon is készen áll, akkor melyik is legyen A Szám Ami Kikerül A Lisztesládára? Hát gondolkodtam sokat majd végül a biztosítékok kicsapásának elkerülése végett, valamint  a köznyugalom megőrzésének érdekében, továbbá a nyugodtabb chillout [let's chill out with your cock out - A Szerk.] fíling átérzékelése szempontjából a lightosabb - de nem kevésbé remekebb! - Tordas lesz a választásom. Legalábbis nyitánynak. Na akkor, klikk és enjoy!

Ha már Lisztes barátom kirakta ezeket, úgy gondoltam ezt én sem hagyhatom szó nélkül, hát leporoltam a reklám TAG-et és prezentálom nektek ezt. Bármennyire is nem komálom Niket, ez jól sikerült. Főhajtás és minden elismerés.

 Két előadő, két klipp, egy szám. Nesze néktek interpretáció.