DavidCalderon ról nem sokat tudunk, mondhatni semmi infót nem sikerült a rövidke gúgül fénysztrádán való szánkázás során megtudni. Egy viszont biztos, vicces, vektoros képeket kreál a kedvenc témáinkban. Fincsi.
Hajtás utáni jóságözön.
DavidCalderon ról nem sokat tudunk, mondhatni semmi infót nem sikerült a rövidke gúgül fénysztrádán való szánkázás során megtudni. Egy viszont biztos, vicces, vektoros képeket kreál a kedvenc témáinkban. Fincsi.
Hajtás utáni jóságözön.
Nos megtaláltam! Emlékeztek ugye az ördögös képre, vagy a nemrégen kirakott ágyban fekvő pár képére? Na emez két képet Paul Blow festette, akinek nagyon tetszik a stílusa, ezért elhatároztam, hogy felkutatom, és megtaláltam. Képei nagyon erősek mondanivalóban és stílusuk egytől egyig meghatározó és egyedi. Képeit árulja is printekben, 20-40 dollárokért, ami nem is drága, ha egy kicsit fel akarja valaki dobni a lakását, és nem akar az Ikeában "festményt" venni...
Az about infójában csak ennyi van: "A nap nagy részében megtalálsz a levegőn járva"
Következzen egy kis körbevezetés a virtuális galériájában!
Ez bizony egy flickr photostream, ami ilyen érdekesen édeskés képekkel van tele, ugyanabban a stílusban rajzolva/festve. Érdemes nézegetni, van egy-kettő zseniális közte.
Na muta után pedig egy pár általam kiválasztott.
Az ohioi grafikus, Mikey Burton képei pont olyanok, amiket az ember csak csodálattal vegyes tisztelettel tud nézni, miközben még a humor sem szorul ki az alapvonalon túlra. A művész saját munkáját "midwesterny"-nek nevezi, ami akármit is takarjon a sok lehetséges magyarázat közül, mindenképpen illik rá. Számos díjat kapott a Print, Communication Arts, How és még sok más rangos művészetekkel foglalkozó magazintól.
Kedvenc részem a Biojából, hogy szerinte a medvék egyben a legaranyosabb és legveszélyesebb állatok valaha.
Na muta után a szokásos kedvcsinálás következik.
Igen, ő az. Naiv kifejezésmódja olyannyira erőteljes az üzenettel és a koncepcióval, ami mögötte van, hogy simán publikálható és nyomdakész és zsír és kurvajó. Ez a videó pedig általa van előadva és eléggé jól tolja. Na nyomkodjátok a plájgombot!
A nap jóság csínálója/gyűjtője nem más lett mint eme nő[szem](ély) aki eme remekbeszabott és ezután jól megvarrt blogot futtatja. Midőn sikerált végigrágnom rajta magam [nem is végigrágás volt, inkább mohó majszolás részemről.] tudtam ez mindenkinek való. Grafomán anyukám nem mást csínál mint jellegzetesen saját univerzumából életre hívott figuráit képezi le a fatörzstől a babzsákig mindenhol tehát multi-kreatív munkásságot végez világunkban. És mindezt ízléssel párosítja. Figyi.
Ezek az illusztrációk a HowTo magazinban jelentek meg, egyfajta magyarázatképp, hogy hogyan (how to) kéne az országokon átívelő márkáknak a különböző közösségekben megjelenniük. A képeket Andrey Gordeev készítette az Ogilvy & Mather Frankfurt reklámügynökség számára.
Na muta után a többi lelhető fel esetleg le.
Girls Have Chinas, Boys Have Peanuts.
Client: Thomas Nelson
Art direction: Greg Maclachlan
Julene azzal ütlegeli el az idejét, hogy mindenféle alkalmakra ilyesféle mintákat vág ki papírból. És jól csinálja! A blogján követhetitek figyelemmel az alkotásait, esetleg rendelhettek tőle meghívókat, hiszen valakinek ittvan a szalagavató meg mindenkinek a karácsony. Vagy csak nyalogatni. Vagy ragadjatok sniccert és szabdaljatok! Valahol láttam ilyet Moleskine füzetből kivágva, majd előkeresem nektek. :P
Glenn Michael és James Alexander jogosan vélték felfedezni, hogy a zene nem csak hangokról, de megjelenésről is szól, tehát minden frontemberhez hozzá tudjuk kapcsolni a ruhatárát. Ezt alkották meg 20 awesome poszteren. Na muta után mégtöbb, és itt az összes.
Sergio Mora nagyon érdekesen készít illusztrácókat. Képei olyan szinten részletgazdagok és kidolgozottak, hogy nincs kétségünk: egy önmagában is kiváló artwork-öt látunk, de mindeközben nem feledteti el, hogy mégiscsak illusztrációnak készültek. A na muta után válogatás a munkáiból.
forrás: wired
Tudom rég írtam ebbe a sorozatba cikket, dehát ez van, most írok. Mostan egy D*Face nevű művészről lesz szó, aki grafikusművészként keresi a kenyerét és közben az utcán és a múzeumok falain belül is szórja szét installációit és festményeit. Jellegzetes szimbólumai a Kieth Haringes szárnyacskák és a hírességek arcának koponyává torzítása - esetleg mindkettő. Csakúgy mint mi itt a szerkesztőségben (meg otthon is) nagyon odavagyunk a képregényekért, úgy néz ki D*Face barátunk is, hiszen ezt a motívumot is rengetegszer felhasználja. Kiválogattam pár elég jó képet a honlapjáról, a na muta után fogyaszhatjátok.
A VSA Partners úgy határozott, hogy neki pedig muszáj a Mohawk papírgyártó kompánia Superfine nevű prémium papírját reklámoznia, így létrehoztak egy olyan design könyvet, ami a bicikli történetéről szól. Úgy gondolták, hogy a bringa fejlődése tökéletes metaforája a papírénak, hiszen folyton kényszerítve van a megújulásra és a fejlődésre, ezáltal csak jobb, időtállóbb lesz az évtizedek elteltével. Íme néhány kép a könyvből. [Mégtöbb a na muta után]