Igazából nem hiszem, hogy egy lábbalhajtós kisautóhoz különösebben okosnak kell lenni a porontynak, de másképp csak "drága játék" lett volna a cím.
Jerry Koza, cseh designer tervezte eme Torpedo nevezetű gyerekjátékot, ami szép vonalvezetése és élénk, izléses festése miatt egy elég jó kis ajándék, ha te akarsz lenni a legjobb apuka/anyuka a világon egy hétig (és már van neki xboxa is). A kisautót csak Prágában lehet kapni, és ott is 1100 dollárért, úgyhogy kedves szülők, lehet rá gyűjteni, ha Jancsika meglátta az interneten és minden éjjel ezután toporzékol.

A hajtás után még több egyedi festés.

A bálna gyomrából ugyan Pinokkió már kiszabadult, de Bobby, a retardált aranyhal, aki fél uszonnyal és negyedannyi aggyal született, nos, ő nem igazán tudta merre kell indulni a tüsszentés közben. A történelem eme szerencsétlen mozzanatát sikerült Alessandra Baldereschinek szó szerint formába önteni. Mindenképpen jobban mutat, mint a standard gömb alakú társa vagy puttóbbaknál a levegőnél kilyuggatott nejlonzacskó, úgyhogy ha a gyerekednek aranyhalat vennél, mert az nem szökik ki az esőbe, dobd fel egy ilyen akváriummal.

Megint sikerült rábukkannunk egy must-have termékre az internet feneketlen szennyeskosarában turkálva. Ez nem más, mint a Photoshopos hűtőmágnesek, amik, már ha fotókat aggat az ember fia a frigóra, elég vicces vagy érdekes hatást keltenek. Mindenesetre geek cucc, ami nem hiányozhat egyetlen fotosopper konyhájából sem. Há nem? Há de. Vásárolj!

A hajtás után még pár változat.

Apostol Tnokovski ügyesen rájött arra, miközben egy tengeparti kagylót sulifikszelt oda a füléhez, hogy végülis, ha már ő egy designer, miért is ne csináljon olyan fülhallgatót, ami kagyló alakú? Meg is született a Donax elnevezésű füles, amit nem meglepő módon a Donax variabilis kagyló ihletett formailag. Azoknak, akik felbátorodtak és a tárcájukhoz kaptak, elárulom, hogy csak egy conceptről van szó, de ki tudja, ha elég fenyegető e-mailt küldtök a tervezőnek, hátha elintézi, hogy gyártásba kerüljön. Addig csak csodáljuk a poligonáradatot.

Post-it helyett Fuck-it, érteeeeed. Biztos mindenkivel volt már olyan, hogy kedves kollégával avagy kollégaasszonysággal nem sikerült teljes mértékben megértetnie magát, szóval hogy a kommunikációhoz szükséges lett volna valami erőszakos közeg. És ha nem akarja az ember, hogy amiatt a pofon-gyomorszájonvágás kombóért bepereljék, akkor szépen kiad 6 dollárt ezekre a bjútikra, amit majd Post-it helyett használhat. Ki ne értené meg, hogy "Fuck this" vagy "Who gives a shit"? Tökéletes kiegészítő minden irodába, csak jobb távoltartani a hirtelen haragú bajtársaktól, akik egy "Fuck that"-re reagálva teleragasztják a homlokod és a hátad a megmaradt matricákkal. Vásároljá!

[via]

Ninette és Karina műve a CosaFine-nál.
Szép munka nyelveznénk, simogatnánk, fogdosnánk és csak 438 USD a legolcsóbb [1700 a legburzsujabb].
Lehet, holnap szerkesztőségi shopping nap lesz és minden kedves női followerünknek ki postázunk egy ilyet. 

NEM

De kedves lenne tőlünk mindenesetre. Lányok, hölgyek, nénik, asszonyok itt a link lehet rajta rágódni barát/férj/szerető/szomszédsrác/postás fület.

Link

Az amerikai Spencer Bigum úgy látszik ugyanazokért a dolgokért rajong, mint mi (meg még egy pár millió ember a bolygón), úgyhogy amikor a Duracellnek ezt a csomagolás conceptet megtervezte, nem fogta vissza magát és szabadjára engedte ilyen irányú vágyait. Ebből meg is született a 7 fajta egyszerű, de humoros design. Az elgondolás nem bonyolult, ikonikus gépkaraktereket emelt ki a virtuális és zenei történelemből, és vektoros változatukat rajzolta a csomagolás elejére úgy, hogy az elem rézszínű vége látsszon ki, ezzel növelve a droidos hatást. Így aztán elemet venni olyan lesz, mint játékot venni magadnak, legalábbis állítólag. a Daft Punkos darabokért külön respekt-, piros és LiLa pont is jár a tervezőnek.

A hajtás után a sorozat többi része.

Igazából Flexbook a neve a cuccnak, de így érdekesebb volt a cím. Há nem? Há de. Ez a Flexbook egy olyan gadget, ami a kihajtás módozatától függően használható mint laptop vagy mint táblagép, esetleg ha kifogytál a vécépapírból, akkor... ezzel elfoglalhatod magad. A billentyűzete vízálló, és ha elég menő vagy, akkor behajthatod úgy is, mint egy könyvet, hogy e-book readerként használd. Ha meg épp nem a zsebkütyüddel vagy elfoglalva, akkor természetesen védekező teknős pozícióba is visszahajtható, ezáltal nem karcolódik és még az atomvillanást is túléli. Egyedül az oompa loompáktól kell távol tartani, mert azok szemetek, rányálaznak, és beolvasztják vattacukornak, amit utána éhező gyerekek szeme láttára esznek meg. A Flexbook egyébként elnyerte a több ezer induló design koncepció közül a Fujitsu és a Designboom közös versenyén az első díjat is. Tehát ha nincs iSzarod, akkor én a helyedben ilyet vennék.

A hajtás után még több kép róla.

A tökéletes lámpa.

Bárhogy rakod le, világít.
Bárhogy rakod le, jól néz ki.
Bárhogy rakod le, bárhogy le van rakva. 

Eme lámpa design nem létező s egyben örök frusztrációt jelent minden tulajdonosa számára, hiszen eldönthetetlen, hogy van jól, de az is, hogy hogy van rosszul. Innentől ez már félig üres-teli pohár paradoxon.

A design a Kako.Ko studiot dicséri.

via yankodesign

Gondolom mindenki imádja azt az érzést [mit érzés, feeling ugyebár], amikor esik az eső, valahova beér, örül, hogy száraz a feje búbja, aztán délután amikor el kell hagyni a kiszemelt fedélt adó objektumot, jön rá, hogy nagy okosan [más eshetőség nem lévén] becsúsztatta összecsomizható nagyi-esernyőjét amaz tokjába, így most délutánra jól megpunnyadva és csöpögve veheti ki aztat. Na ez nem lesz többé, hiszen eme japán boltban kapható esernyő+tok design a beépített korallzátonnyal, simán orvosolja az előbbiekben elsírt fájdalmainkat.

Végre egy egyszerű de nagyszerű design. Tudjátok van az az emberrel, az a kis anomália mikor a vasgyúró nagybácsi úgy ráhúzza szerencsétlen Coke-unkra a kupaktot, hogy ott szakadhat a bőrszövet, feszülhet az ín, nem moccan aminek kéne. Erre a problémára jelent megoldást a Shao-Nung Chen által kitalált Easy Cap. [a termék fotók még a halandót is halálba döntik, tudom, de annyira tetszett az ötlet, hogy felraktam]

forrás: yankodesign

Ha olyannyira el vagy telve magadtól, hogy még a macbookodat is hipsteresítenéd vagy egyszerűen csak rajongsz a 3D-ért, Maison Binoclett-hez kell fordulnod, aki megalkotta a 9 különböző szemüveget az Apple logódra. Hogy van-e piaca ennek nem tudom, bár aki már egyszer kipenget egy macbookra valót, annak 6 Euró nem fog fájni a megvételkor. A Ládába viszont belekerült.

Ebben a hónapban is megrendezésre kerül a Design Meetup, ezúttal 14. alkalommal, és most a járműtervezés lesz a központi téma. Már csak azért is szeretek erről hírt adni, mert mindig gyönyörséges flyert rittyentenek az alkalomra, stílszerűen. (még akkor is ha azon március 6-i időpont van, pedig igazából május 6-án lesz)

Helyszín: KINO mozi

Időpont: május 6. (péntek), 17.00

Részletes leírás a programról és előadókról a hajtás után.

Itt az iPad 2-höz is a híres strapa-tok-gyártó megfelelő terméke. Bár nem túl sok képet mutogatnak, s amiket igen, azon a tok sárgában jelenik meg, ez senkit ne tévesszen meg, mert kapni lehet még halvány szürkében, sötét szürkében és kékben is.
A tok amúgy aluminiumból készül és fokozottabb igénybe vételre találták ki.
[A TNW gadgets írója szerint ez a sárgás szín meglehetősen hasonlatossá teszi az iPad 2-nket Űrdongó [transformers] külleméhez, és ezzel mi is egyet tudunk érteni.]
Az ára 140 USD.

Aki kicsit is tájékozott a kortárs építészeti kezdeményezések terén, az biztos hallott már a ReOnion projekt létrejöttéről, pontosabban létrejönni akarásáról. Néhány művészeti sulis hallgató összeállt, hogy ezt a túlméretezett hagymát megépíthessék a Burning Man rendezvény keretében a nevadai sivatagban. Azonban nincs elég pénzük a hozzávalók (só, bors, erőspista) beszerzésére, ezért adakozásra kérnek fel minden jólelkű egyént, aki szeretné látni megvalósulni a tervet. Már 1$-ral is lehet segíteni, sok kicsi sokra megy alapon.

Ennyit a pénzügyi részéről, most jöjjön a lényeg: a design. A hat gerezdre osztott fokhagyma a formáján kívül még mást is tartogat a látogatók számára. A belépő ember mozdulataira fényjátékkal és kivetítőkkel válaszol az épület ezzel hiperinteraktívvá téve a teret. A külső héj újrahasznosított műanyagból (UTOPLAST) fog készülni, ami félig-meddig fényáteresztő, ezért a hagyma külseje a bent lévő emberekhez képest fog elváltozni (lélegzet, szívverés, testhő). Ezáltal az embernek olyan érzése lehet, mintha együtt élne, lüktetne a hagymával (ami így leírva sután hangzik, de ezt inkább átélni kell).

A 6 méter magas hagymaépületet bár bepakolni nem tudjuk a Lisztesládába, de szerkesztőségi épületnek simán elfogadnánk. Egyébként engem egy kicsit az Avatar filmre emlékeztet, ahogy éjjel világítanak a növények és felvillan amihez hozzáérsz. Arra kérjük tehát a Lisztesláda olvasókat, hogy adakozzanak, lájkoljanak és tájékozódjanak, mert ilyenre szép dolog költeni, még akkor is, ha le kell mondanod egy Snickers megvételéről.

A hajtás után még anyag a tervről.