Nem szeretnék most súlyos metaforákat előrángatni az ingzsebem legmélyéről, de van itt egy kis blackout blog, [jobban mondva tumblr], mely a cenzúra/kitakarás/lefedés eszközét használja fel költészetéhez/információ átvitelhez/kitakaráshoz. Nyilván fontos, hogy mit takarunk ki, ahogy azt mondani szokták az okosok, de most úgy néz ki, hogy mégis az a fontosabb, mit nem takart ki a szerző. [mely nem mindig Austin Kleon, a tumblr szerkesztője.]
http://newspaperblackout.com/