Minap a fogaim közé ragadt Batman nanoruhájának egy darabja ebéd közben, és rátaláltam a Superman&Batman: Apocalypse című rajzfilmre rajzfilmre (minek hívják az ilyet tulajdonképpen?). Nos, meg is néztem a két képlegény ugrabugrálását, és a sztoritól eltekintve, ami merő bullshitelés, az akciójeleneteknél azért erősen mosolyogtam, mint egy képregényőrült (nem is csak mint), aki odavan az eloszló füst látványától miután Superman egy fél bolygót rádobott arra a szürke 'giant-holy-shitre'. A sztori javára írnék annyit, hogy mikor az ember már azt hiszi, hogy, akkor van a pedig dehogy. Természetesen Batman (személyes kedvenc) menti meg a napot legjobb beszólásaival: aki szereti a képregényt, annak jó lesz ez a bő egy órás látványorgia Wonderwoman lábaival körítve.