Konszideráció alá konszolidált konföderáció, melyben emancipuncik uralják a rezsim zsírméhét. Kalapból konvertált katasztrófába torkollnak a megmagyarázott vétlenek tévésorozata. Halálos kínkényszersorozás, belepusztulva érzed csak igazán. Viszont torokizét kapol elfele ha közelhajolol. Ne vedeljél és hagyd abba a csukolást mert ártalmas a katartikus össznépi sejehujára. Akárhogyis, agybatört koncepció, töltött tökkel tök egyenlő.
Elkapál az örökkévalótlanság kegyetlen kútja, tépettszakadt kasmírlepedővel bélelt kopoltyús koporsó, füstöl benne mint egy gyárkémény, kemény mint a beton, tesztoszteronnal tosz tele töketlenül, hülyegyerek szalad át ramatyra válva holtsápadtra réved át a sugárbahányt sugárúton, keresztül a tökéletesség felhangján, mindenen átrakva a róka mindennapjaiban megbarnult. Teljesen széttépi az arcod pedig messzetávol áll valahol a sarki sziklán tolókocsis közeg vizsgál, vizslat, vizel, kezet mos vízzel, Wizzair.
Már jól vagyok de befigyel az első absinth, megvan tőle a szagszint, otromba már az orrombasmár, nem érdekel téged semmi csak a tiki miki mini én meg öntöm-döntöm zöldeskékeslángvörös robbantottkéz röhögőarc kiönt leolt lángol. Talán esély van de tele a halálkusza méreghuszár agyonpengéz faramuszi bukott angyal, megzuhan az egocentrizmus a halálsírt ásva intellektus. Hátbacsap a redvaszag de nem bírom a katymaty pulit belerúgok de visszabumeráng, seggbecsap és felesül a korhadó rothadó kesergó padló. Buggyant kerek legurul a moha tó mulató repül a szivarfüst röhögve átszáguld jé és bé de inkább tartod a sétát.
Erődítenéd a teát de lenyom mert nem igaz penge, csak gyenge, nem eszköz, ember, nem fegyver, csak lélek. Nem bírja a teljesség magassága az ilyenfajta félröptét a mélyértelemnek, nem is mondol, csak gondol, azt is halkan. Inkább csönd és meghitetlenség, máglya-mályva, fellobban és átgázol, beletapos, sikoltva vihog saját hülyeszarságán ezért elmegy az életkedv és tokba az atom és át a terem mert itt babilon nem terem át a pulihoz kóláért kajához keresztbe de mégse; lépcsőfok, balta fok, nyele, nyeled a fájdalmas aligátorkönny de fröccsen a véres sáska röhögve ezért inkább.
Dicső midőn dől a haláltorony tüdőbe be mélyre logintellektuskus elszáll az utolsó halvány reménynapsugár cukorral tölt lenyom torkig röhög nemért átél emlékezik nemél nembír konvertál koncentrál konszolidál kavarászik kotorászik heherészik ramazuri rábomlik a retekmuri átfíling de nincsmemó tárcsáz nemér nemért tekervény tekereg méregelme életelmélet filozofikus filologikus katartikus katyvasz kacarászik át a beleden a tekervényeid maradványos közegén ésmégegy matematizálnád de elröpp ferihegy az outpost nem érted nem érzem rámszóróm hamuhegyekből feltámadt a főnixszármazék melléktermék eszeveszett rátarti hüllőházi halálmázliból tekert szigorúan bal asszimetria átindul a jóindulatomon de hiába mert nembírom a testem ottvan látod érzem az agyam kiszakadt a fülemen át a basszusba remeg a mennyezet összekocctérd teleörül összeborul rádérzed a leszakad de nem mert még kégli a kégli bár én már eltemetve röhögök az egérmarha kotoriás maflás ésmégegy a realitás gyullad a nyelv pörög mint a töröttkaróbahúz kerékbeakasztott kötélbetör átcsúszunk inka urna a maradványtorta temérdek népérdek legurul mégegy agyondarál befigyel kifigyelsz de elszakadsz a kontinuumtól és nincs denotatuum kononálod a világod enyémüres töröttszekértengely nemmegy nemmegy nem egy deigenmégegy szétcsap nembirod már nincs is valóság konotált wilág wezérel az átvészel próbálnnnemmegy tekervénycsík átszépül nembirod keresztéprejtvény kettőscsllag elszakadt rakásegerentyű nemmegy nembír debűr elbúr észvezér logikapcsolat az utolsó szalmaszál fonálon csüng kapaszod mintbarom alig tudod de még birjuk kökeményen az utolsó madzagfoszlány vékonycérna jackdugóval de akkormégegy ésa elszáll agyonüt realizálsz megértesz meglátsz átérzed megérzed felfogod begyullad elalszik kívülrőlnézed de végre, elsőre nézed értesz fogod felméred átérzed megéred de letelik a csőpillanat m e g É R T E D
