Andreas Krapf nagyszerű poló designja a behance neten. Kicsit véres, kicsit morbid, kicsit világmegfordítós, de a miénk. Vagy legalábbis az övé.
Andreas Krapf nagyszerű poló designja a behance neten. Kicsit véres, kicsit morbid, kicsit világmegfordítós, de a miénk. Vagy legalábbis az övé.
Ez pedig egy másik elgondolása a húsvéti designnak
by chiuies
on Society6 and also on chiuies.storenvy.com/
A 2B galéria családtagokat megmozgató kiállítás sorozatának keretében most nem más két alkotó kap jogot az önmegmutatásra, mint Molnár Ferenc és Rácmolnár Sándor, kik vezetéknévbéli diverzitásuk ellenére egypetéjű ikerpárt alkotnak. [ám véletlenül sem sziámi kígyó párt]
A kiállítás címe: Fűszálszobánk.
Az időpont: 2011 Április 27 18:00.
Helyszín: 2B Galéria Ráday utca 47. Budapest IX.
A megnyitóra a Lisztesláda Crew is ki fog vonulni testületileg, szóval attendeljetek erre és csekkoljatok egy Rácmolnár honlapot emerre.
Xavier professzor többé nem a kis mutáns bocsok fejebúbját simogatja naphosszat, sokkal inkább kapott kedvet, hogy létrehozza ezt a printer történeti installációt. S az installáció segítségével rögvest egy egész könyvet is kinyomtatott. A lényege a dolognak, hogy van négy darab printer az 1880-tól 1976-ig használatos technikákkal megáldva. S a négy printer a CMYK négy színét nyomtatja ugyanazon oldalra [értelemszerűen egy printer egyet]. A végeredmény nyilván nem egy tűéles print, de szeirntem senki nem erre számít ettől az eszköztől. Zseniál.
by Alvarez
Devorah Sperber. Ő rá pont most találtunk az internet nagy szegleteiben. Ő egy amerikai képzőművész aki nem másból alkot, mint cérna orsókból. A különböző színű orsók egymás mellett, mint egyfajta 8-bit pixelrács-mozaik mükődik, de ha ez még nem lenne elég a dolgot megspékelte azzal, hogy minden egyes műve előtt ott áll egy kicsiny nagyító, mely fordított állású, kicsinyített képet ad az egészről, így akiknek távolról még nem állt össze a kép azok menten fejükre csaphatnak, hogy áááá Superman vagy ááááá Mona Lisa. És igen, merül fel a kérdés, honnan szemezget a művész alapanyagokat? A válasz: mindenhonnan. Van itt Supermna, Leány Gyöngy Fülbevalóval és Van Gogh is. Mi szem szájnak ingere. Elég a dumából, következzenek a képek.
Ma kicsit kövérebb daily print posztal jelentkezünk, hiszen egy egész sorozatot fogtok eye witnesselni hasábjainkon. [legalábbis ezen a hasában] A strange animals széria olyannyira ragadott magával csupán, mint azt a fej nélküli lovas teszi újonnan szerzett fejeivel. Az elkövető Alejo Giraldo, és ezúton gratulálunk munkáihoz. [nekem a frog a kedvencem]
Gyönyörű fotósorozat Marc Laroche gombnyomása által, mely az emberi [itt női] haj mozgását merevíti fekete-fehérben végtelenné. Érdekes végignézni azokat az időpillanatokat amit a normális életben nem észlelünk ennyire absztrakt mozzanatnak, hiszen az egész folyamatot látjuk, s nem kikapott részegységeket. Ismételten azt tudom mondani, hogy annyira érdekes a téma [legalábbis számomra, egyszerűsége ellenére is], hogy a nagy mennyiségű fotó az azonos téma ellenére se kezd unalmassá válni. Sőt egyre nagyobb kíváncsisággal kattintgattam a következőre, hogy mi jöhet ezután. Jó taktik, tégy te is emígy.
via pink tentacle
Eric Odgen otthon van a hangulat teremtésben, s a sztárok fotózásában szintúgy. Hasábjainkon ezért most egy semi-film jeleneteket ábrázoló sorozata látható, ahol a képek szinte[nem szinte, hanem full kb.] elmondják a történetet és a szereplő karakterét. Saját bevallása szerint is nagyon fontosak a képeken látható környezetek és enteriőrök, hiszen a fő narratívát ezek hordozzák [baj lenne, ha nem]. Bár az ötlet már nagyjából Cindy Sherman óta nem hat spanyol viaszként, én nem temetném a sorozatot ennyivel. Megnézésére ajánlott. Sőt.
Andre Meca munkásságával már többször is szembe találkoztam bizonyos kereszteződéseknél [igen, figyeltem a megfelelő jelzőlámpa színre], de csak ma jött meg a reveláció, hogy ezt mind Andre Meca csinálta. A retro montázsok typozása eléggé impozáns számomra. Mivel nagyon tetszik. A póló terveit meg legszívesebben már ma hordanám, akár póló nélkül is. A hozzáállásával se lehet sok probléma, mivel már a főoldalon hirdeti az igét: "Hire Me!". Hát mi hire-ölni nem tudjuk, de egy kicsiny posztot azért előteremthetünk. Íme.
Khristian Mendoza nem fotós. De ez egy jó kis sorozat. Mindegyiken a barátnője áll s látszik át. Mindegyiket Melbourne-ben lőtte. S mindegyik a design áttetszőségére utal, mivel manapság egy bizonyos részén a designnak egyszerűen átnéznek az emberek. Vagy elfeledkeznek róla. Szerinte. Érdemes végignézni. Szerintem.
via hamutarto