floating from floating on Vimeo.

 Coolest typeface evar. 3D plexi és gumiszál. Elkövetve by : Brian Banton

forrás, képek, english/francia hablaty errefelé

-Sürgönysvén állítsd át a Facebook nyelvét english(pirate)-re mert vicczesebb mint egy jód molekula.

Igen. 
Pont ez volt rágravirírozva arra az ágyúgolyóra amit Esti Kornélia piráte kapitán lőtt szerény bárkánk zászlórúdtáncosnőjének öltözőfülke ajtajába. Tehát Arr!
 

Állítólag E-bayen fennvolt egy ideig ez, miszerint megveheted Banksy titkos személyazonosságát. Feltéve, ha van 25,000 dollárod. Erre még mi is csak azt tudjuk mondani: LOL. [legjobb rész, hogy ingyen kiszállítják]

I OutHospitality you bro.

adsoftheworld for hi-res

Volt már olyan, hogy nem tudtál elaludni? - kérdezném, ha nem lenne ez egy idióta kérdés, mivel mindenkivel volt már olyan. És bizony egyesek szeretik az eső kopogására álomra hajtani a fejüket, miközben kedvenc zenéjük szól. Hát erre találta ki a magát megnevezni nem kívánó egyén ezt az oldalt. 30 perc esőhang loopolva, és jóóó minőségű. Toljátok neki!

via Esti Kornélia

Ez egy nagyon ötletes és szórakoztató projekt. Az alapelv egy polaroid filmre épülő lyukkamera. [wikizés helye]. Tehát adott egy kis kartonkameránk amibe nem kell lencse cserébe zárszerkezete egyszerű mint az egyszer, áhh. Még annál is. Tehát olcsó, nem háklis a szállításra, használatra, viszont tény és való, hogy egyszer használatos. De a legjobb az egészben a paraszt-share funkció. [csakis pozitív értelemben]. Tehát, hogy egy egyszerű ötlet mentén, hogyan lehet igazán feelingesen másokkal képet megosztani és vissza. Természetesen hozzátapadt az projekthez egy harmadik világot megmentő szentiment amit osztok is, de nyilván a havernak is lehet ilyet küldeni a szomszéd utcába ettől még. Tehát lyukkamerára fel palls. Móka hidd el. [videjó a NA MUTA után]

2010: A Christmas Odyssey from Peepshow Collective on Vimeo.

A shots szerint legjobbnak ítélt videók idén az alábbiak. Ésbizony a shots nem tévedett, ezek mind zseniális alkotások, és még ha néhányukat ismeritek is, biztos lesz amit nem, érdemes hát végignézni az ÖSSZESET, mert aki nem teszi, nagy élményekről marad le.

OK Go: This Too Shall Pass Az említett oldal nem ezzel kezdte, de legyen ez most a Lisztesládás sorrend. Elsőnek ez a videoklipp az OK Go-tól, akiknek már a neve fémjelzi a minőségi videót. 

Igen, tudjuk, hogy nem tegnap történt. Eme black ribbon graphic-ot viszont a minap találtam. S kis kutatómunka után kiderült, hogy mozgó verziója is létezik. rip JaCko.

Tetsuya Ishida (1973-2005) egy kortárs szürrealista festő, aki a modern kor sötétségeit vonultatja fel eme remekművei által.[nyílváNEMcsak] Gép-emberei és ember-gépei jól leírják a kollektív tudatunkban leledző és olykor-olykor(egyresűrűbben)feltörekvő félelmeink és szorongásaink tárgyát/ait. Mindenkit bíztatnék egy eredeti darab magáévá tételére, mindazonáltal figyelmztetem a kisérdeműt, 2006-ban egyik munkáját 780, 000 HKD-ért (100, 333 USD) csapták le a Christie's hong kongi kirendeltségén. Tehát ezt a projekt valószínűleg kis finomításra szorul.

FIGYELEM!!! A KÉPEK HOSSZÚTÁVÚ NÉZÉSE MEGVILÁGOSODÁST OKOZHAT.
KOCKÁZATOKÉRT ÉS MELLÉKHATÁSOKÉRT NYOMJON A NA MUTA GOMBRA.

Mindenki tudja, ki az a Kiss Ádám (hölgyeknek Nagy Éva). A new wave-es stand uposok közül számomra ő a legikonikusabb humorista Mogács Dániel mellett, valami olyasmi srác, akit ha egyszer már hallgattál 20 percig, akkor csak annyit mondasz "hát ez nagyonhülye" és közben csorog a könny a könnycsatorná(i)dból annyira röhögsz. Ha valaki nem értené mire próbálok rávilágitani im- esetleg explicite, annak elmondom: kurvavicces. Na fent nevezett budapesti lakos, K. Ádám most egy saját könyvvel rukkolt elő, címe Szütyiő. A külön erre felbérelt tudóscsoport már dolgozik a szó jelentésének megfejtésén a nemlétező szerkesztőségünk virtuális laboratóriumában. Bár még nem volt szerencsém olvasni, ezért nem tudok róla érdemi kritikát írni, de ami Kiss Ádám, nem okozhat túl nagy csalódást, és bár pénzünk nemsok, hangunk annál nagyobb, eme reklámmal talán felkeltjük hív olvasótáborunk pár tagjának figyelmét.

Bátorítok hát mindenkit, vegye, vigye, haza.

1996-ban került a polcokra az első digitális Leica fényképezőgép, aminek egy expójához 185 másodperc szükségeltetett. Ezt ma kicsit nehezen tudjuk elképzelni, mikor már milliszekundumokban határozzuk meg a dolgok gyorsaságát és nanométerben a nagyságát avagy kicsiségét. Nade mindezek ellenére jóminőségű képeket lehetett vele készíteni - állítólag - gondolom studióban, ahol a folyamatos világítás rendelkezésre állt.

Azt meg nem is mondtam, hogy 21.500 dollárért vágták az emberhez annak idején, ami ma se kis pénz. Ellenben érdekes, retrofuturisztikus dizájnja van [nem, tényleg nincs ilyen szó, de érted mire gondolok].