Aki igazán megszállott vagy csak érdeklődő vagy olyan, mint én, annak tájékoztatására kirakom ezt a posztot, vagyis hogy MOMÉ-n megkezdődtek a diplomavédések, be lehet rá ülni. Én el fogok látogatni a grafikás védésekre, úgyhogy bátran kijelenthetjük, hogy a fél Liszteslada szerkesztőség kivonul az eseményre. A pontos időpontok alább:

A diplomavédések időpontjai:

Design Intézet

szilikát: május 31.
textil: június 16-20., 21.
forma: június 23-24.

Építészeti Intézet

június 10.

Média Intézet

június 1-2., 6., 8.

MOME Auditórium
1121 Budapest, Zugligeti út 9-25., A épület

A kiállítások időpontjai:

Design Intézet

szilikát: június 8-11. – megnyitó: június 7. 18.00
textil: június 29-július 2. – megnyitó: június 28. 18.00
forma: július 6-9. – megnyitó: július 5. 18.00

Építészeti Intézet

június 22-25. – megnyitó: június 21. 18.00

Média Intézet

június 15-18. – megnyitó: június 14. 18.00

Ponton Galéria
1015 Budapest, Batthyány u. 65.
Nyitva tartás: kedd-szombat, 12.00-18.00

További információ: galeria@mome.hu

Christoph Niemann rendszeresen rajzol a New York Times-nak (fiktív vagy valós) beszámolókat élete problémáiról és megpróbáltatásairól elég vicces, ironikus stílusban. A legjobb mégis az, amiben naplószerűen, időpontokkal dokumentálja repülőútját New Yorkból, londoni átszállással Berlinbe. Aki már repült, az tudja, hogy mindenféle szükségtelen rituálét elvégez az ember a gépen azért, hogy minél előbb elrepüljön elteljen az idő, de semmiképpen nem tudjuk a hasznunkra fordítani a hosszú órákat. Persze a jelenkorban a képek nélküli cikk az egyenlő a senki-nem-olvassa-el cikkel, ezért (vagy nem ezért) Niemann kis illusztrációkat készít a helyzetjelentések mellé. Ha valakit érdekelne a többi képregényszerűség, hajrá, erre megtaláljátok őket.

A hajtás után találjátok a teljes beszámolót.

Tisztelettel FX bácsi szombati itt tartózkodására, most elkövetjük eme kevésbé hypeolt, ámbátor mégis egyik legjobb felvételének kirakását.

Hunting by Alex Solis

Kislow

THOMAS HOEPKER,
Ali ökléről készült fotográfmánya

via curioos art

Múlt szombaton, mint ahogyan azt meg is írtuk előtte, megkezdődött a 4 eseményből álló FUSS BUDAPEST futósorozat. Az első helyszín a Városliget volt, amit azt hiszem már nagyon nehéz lesz überelni, mert ha valahol még biztos nem futott az ember, az az Állatkert és a Vidámpark, hacsak nem a kiszabadult kardfogú tigris vagy a vombat alakulattal megerősített lámainvázió elől. A táv 5 km-es volt, minden résztvevő kapott szépséges lila pólót meg világító karperecet, és utána egy buli következett. Ezen események célja egyébként az, hogy a fiatal generációkkal megszerettessék a futást, és hogy a szörnyű tesiórák emlékének ellenére is mozogjanak a fiúk-jányok. A hab a tortán, hogy aki egy ilyen futáson részt vesz, az kaphat egy zöld kártyát, amivel a szeptemberi félmaratonon (21 km) trióban is lehet indulni, ráadásul kevesebb nevezési díj ellenében. A következő esemény június 11-én lesz, amiről majd időben szólunk is, hogy még legyen esélyetek regisztrálni. Addig is figyelgessétek a Nike Running Hungary fészbuk oldalát mindenféle infóért.

A hajtás után még fénykép.

A mai ebéd mellé ezt ajánlja a Lisztesláda szerkesztőség szerény figyelmetekbe, kedves halgatóság/nézegetőség. Robotikus mozgással és agyf&sz fejjel ellátott gyönyörelem.

by Steve Thompson
via Miclap

A csilivili 3D-s CGI is elég lenyűgöző tud lenni, de nekem a szívemhez a legközelebb azok az animációk állnak, ahol valami egyszerű és evidens eszközt kreatívan felhasználva mesélnek történetet. Ilyen ez az animáció is, amiben táblára rajzolva jelennek meg a figurák, és az, hogy látszanak egy picit az előző, letörölt fázisok még rádob az életérzésre, nem beszélve arról a részről amikor átvált negatívba, és krétaporba rajzolnak.