Christopher Monro DeLorenzo

A longboardos videók a nyári miliővel, lens flare becsillanásokkal és hangulatos horzsolás shotokkal nem hiszem, hogy egyhamar a megunt kategóriába kerülnek, ezért ezt a videót is megmutatom nektek. Ezúttal egy versenyről készült felvétel, ahol valami rugalmas anyaggal kilőtték a deszkásokat, mint a csúzliból a követ, azok pedig a kiszáradt csatorna/félcsőben szlalomoztak a narancssárga bóják és nikonfejű fotósok között, utána pedig pózoltak a kamerának és trükköztek, táncoltak, miegymás. A videó alapján én ott lettem volna és szerintem nem vagyok egyedül.

Részegebb vagy túl józan pillanataitokban biztosan elgondolkoztatok már, milyen felfoghatatlan távolságokból, nagyságokból meg sokszámjegyű értékek sorozatából állhat az űrutazás, de ennyire kialakult véleményetek 5-6 évesen nem biztos, hogy volt. Johnnak van, ő nem tudjuk ugyan ki, egy kissrác a szomszéd blokkból, vagy a papája a NASAnál dolgozik, lényeg, hogy a videó készítői felvették, Johnny fiú mit gondol az űrutazásról, az idegenekről, meg úgy az univerzumról. Amellett, hogy imádnivalóan naivak a gondolatai, a videó vizuálisan is visszaadja minden egyes mozzanatát a beszédnek, rontásokkal, nyelvbotlásokkal, paradoxonokkal együtt, és emiatt én személy szerint végig nevettem.

*Vagy ha vannak, azok nem tudnak ezekről a képekről. Adam Ellis unalmas óráit azzal tölti, hogy Facebook barátai képei között kattintgat, de nem ám a kattintgatás öröméért, hanem hogy megtalálja a megfelelő képet, aminek karikatúráját utána megrajzolhatja. Ezen aztán minden gyerek/felnőtt/kutya/majom mániákus őrültnek, habzó szájú fríknek tűnik, amit aztán posztol is az oldalára. A portrék olyannyira jók egyébként, hogy én megtisztelőnek érezném, ha rólam is készülne egy ilyen, aztán megláttam a linket, hogy 25 amcsi zöldhasúért meg is teszi a kedves művész. Jó ötlet, jó ujjgyakorlat, jó stílus, jóSÁG.

A hajtás után még több elferdített valóság.

Handmade vizualizáció az MRRK és az Ine van den Elsen studio jóvoltából.
Bár a zene tépi az idegeket, sok embert [minket] ez cseppet sem zavar,
és inkább az érdekel,
hogyan is lehetett létrehozni eme absztrakciókat manuálisan.
Egy szó mint ház, grat.

TWR 72 - Tunnel from Ine van den Elsen on Vimeo.

Hát nem tudom, hogy vagytok vele,
de én erre ettem a müzlimet. [egyenesen rá a képernyőre]
És TE?

Épp felhívjuk a figyelmet, mert olyat is szoktunk.
FACEBOOK

erre találtuk

Kis késéssel, de jobb mint soha alapon hírt adunk Rácmolnár Sándor Promenád címen futó kiállításáról, mely a Miskolci Galériában tekinthető meg szeptember 24-ig. A képek,
mely igazából egy darab körképként is felfogható/ak különleges technikával készültek,
hiszen falmatricából állnak. Igen, ez azt is jelenti sajnos, hogy szegény kiállítási anyag megsemmisül a kiállítás befejeztével, leszedéskor. Ezért is ajánlom, hogy aki teheti, ragadja meg ezt a once-in-a-lifetime alkalmat és egy friend-visit, avagy nagyi látogatás alkalmával[ha ott lakik, meg főleg] ugorjon be szájat tátni.
Akiknek ez sajnos nem fog összejönni, azoknak hoztunk képeket,
hogy terjedjen a jóság.
[bár nyilván nem ugyanaz az érzés, mint amikor beállunk Rácmolnár magán mitológiájából életre kelő figurák közé].

source:58:40

hehe, Martineck

A House Of Meggs-t csak így találtam, semmi infó sehol, új weboldal káming szún, de a képek annyira ütnek, hogy mindegy is, hogy írnak-e valamit magukról vagy nem. Furcsa fröcskölős, megfolyós graffiti rengeteg geek elemmel, úgy mint képregény meg disney meg groteszkség. Bejövős egyveleg, ha tényleg lesz új oldaluk, bővebben is írunk róluk, most nesze nektek ízelítés.

A hajtás után még.