Hát akkor folytassuk egy kicsit a muzsika-szessönt. Attól tartok ezt is sokan ismerik de hátha mégse. Aki nem ismeri az 3 új élménnyel gazdagodhat. Aki meg igen, remélem az is gazdagszik eggyel legalább. De szegényebb frankón nem lesz úgyhogy megy a post.

Mai témám All Along The Watchtower. Nem fűznék hozzá sokat, hallgassátok. Ez itten a Bob Dylan-féle verzió, a legismertebb (nem véletlenül), és az eredeti. A Jimi Hendrix-féle is elég ismert, azt is belinkelem, bár az kicsit kevésbé jó, szerényen személyes véleményem legalábbis úgy gondolja. Na azért itt van. A harmadik és sokaknak új a Bear McCreary verzió ami kedvenc sorozatomban van de nem ez a lényeg, hanemhogy nagyon jó. Talán a dobok? Nemtudom. Na ezt is tessék meghallgatni aztán ne tessék dönteni hogy melyik a legesleg, mert nehéz és amúgyse kell. Legyen csupán pure enjoy, azaz kosznélküli élvezés élvezet.
Ja és majd elfelejtettem, itt a lyrics, feltétlenül kell hozzá :) have fun

(az első kettőhöz klip is jár azokról nem nyilatkozom mer' nemláttam őket. oeo)

Ák

WATTAfakkISdat?

Csak hogy el ne felejtsétek a lankadó pump-upot. Akárhogyis, hosszú lett meg embed is van meg anyádkínnya, szal nem foglalom blogunk felbecsülhetetlen négyzetcentiméterjeit, hanem inkább. Szóval ha érdekel egy kis móka kattintozzál. Több info az anyád mögött.

anyád >>>

Nem tudom pontosan mennyi az elválások száma mostanában, de szerintem már a házasságok együtthatója fölött járhat két hosszal. A lényeg a lényeg, hogy ha van esküvői torta, akkor elválási miért nincs? DE VAN. No mármost a végletekig hímsoviniszta világban mondja már meg nekem valaki, hogy miért minden egyes válós tortán a férfi nemű egyed húzza a rövidebbet. [Útolsó mentsvár, hogy a pisztoly/shutgun párbajnál azért mi uraljuk a shutgunt.] Azért az megnyugtató, hogy a temérdek nyál-szív-szeretlek-mindörökké torta után, egy kis Marcus Felix féle kivégzésekben gazda cukormáz-költeményt is elcsíphetünk. A végén még uncsi lenne a világ rendje. Pontosabban rendben lenne, nem pedig rendetlenségben.

Nem szeretném fejtegetni hogy a "Szerelmesek Világnapja" miért egy elbaszott ötlet és amúgyis meg minden, egyszerűen csak minden évben készítek valamit, ami valami módon kifigurázza ezt a valentinnapi bálintságot, ami jelen esetünkben egy jelző és sajnos csak bennfentesek érthetik, de azok nagyon. További kellemes szombatot!:)

Mivel már rég volt együttes-slash-énekes-slash-szám-slash-lemez bemutató a részemről, gondoltam most pótolom eme restanciámat. A réges-régi, messzi-messzi galaxisból ástam elő elmentett könyvjelzőim, mikor is emezek között felfedeztem az általam régen oly sokat hallgatott The Streets számokat. Aki nem tudná miről is van itt szó, annak szívélyesen elárulnám, egy bennszülött angol torok-köszörülő bizonyos M. Skinner, vagy ha így jobb Mike S. frontemberkedésével működő együttesről. Számaik között a könnyed kikapcsolódásra vágyók ugyanúgy megtalálják szájszaguknak megfelelőt, mint akik valami líraiabbra vágynak. DinamitUSAn forradalmasító szövegek, klipek jellemzőek a csoportosulásukra. Na és akkor következzen a lecsó.
Vonatszék és só-Mona-Lisa
Lazító
Szív-billentyűzet.

Újból elegünk van magunkból, fúj undi saját-blog. Tünés máshova. Hova? Retyó-blogra. Maga az ötlet zseniális, kivitelezés dettó. Bár meglehetősen időigényes lehet a dolog. Ha tudni szeretnétek, wc-jel-gyűjtő-blogról beszélek magammal, igazából. Egyik nap én is láttam kettőt, (egyet nehéz) azt hiszem a Kino moziban, aminél komoly gondban voltam a helyes út kiderítése ügyében. Valami teljesen irreleváns jelek jelölték meg a sárga köves utat. Megeshet nem is ott voltak? Álmodtam, képzeltem, gondoltam. Minden lehetséges. (Amennyiben tévedtem, sorry Kino-Klotyó. A Szerk.)
Ki kell mennem.
Használhatom a mellékhelyiséget?
Merre van a mosdó?  

Valszeg mindenki ismeri Coldplayt (a hivatásos magyar fordítók szerint a Hidegjátszma vagy a Hűsjátszma illik rájuk a legjobban, de megfontolják a Jéglejátszó-t is a magyarításhoz). Mindenesetre szeretném felhívni figyelmeteket a legújabb grammy díjas albumon elhelyezett, általam leginkább tetszősnek mondhatni való számra - vagy legalábbis hangulatomhoz jelenpillanatban rendkívülimódon illős -, a Violet Hill-re. Itt meghallgathatod ha esetleg nemtudnád kívülről, hogy mijaz (nemtom milyen a klip, de ilyet találtam). Was a lone and dark december.

Második körben pedig ajánlanám a valszeg már szintén minden tökfilkó(XD) által ismert, de nem mindenki által címtudott, és mégkevésbé sokak által klipismert, nekem Lada által ajánlott Take Me Out-ot Franz Ferdinand-tól. Az egy dolog hogy a zene szuper és ott egy perc körül valami csoda történik, de a klip se semmi. Nesze nézzed élvezd. (embedding disabled)

Ák

(szín beta)

Ha nem érted a dolgok miért mennek olyan ló-magyar-narancsul, mint ahogy mennek, akkor neked találták ki a bioritmus számlálót! ( Azonban fennáll a veszélye, hogy ezt a dolgot igazából senkinek nem találták ki, mert annyit ér, mint megrugdosni az előtted áttekerő fekete macskát.) Azon eshetőségre, ha mégsem te vagy a személyleírásnak hundert százalékig megfelelő célszemély, akkor legalább megtudod, hány napos vagy. [A cumó http://harmonet.hu/ -s]

nem. Azt találtam mondani az imént elektronikusan (tehát tulajdonképpen effektíve billentyűzettel beinputoltam a kompjúterembe) hogy 'Állleesős'. Ez pedig a három (3, angolul, franciául, olaszul, németül és oroszul: 3, 3, 3, 3 /rómaiul III/) egész darab L betű miatt megérdemli hogy önkényuralmamnál és tejúthatalmamnál fogva megválasszam a hét szavának.

Éljenek az olcsó viccek, meg vagyunk szabva, tehét Word of the Week: Állleesős.

Már ha létezik ilyen. Egyébként pedig retikü etimológiáját tekintve onnan ered, hogy én leírtam. Jelentése leginkább meglepő. És mielőtt félreértés esik ez egy kérdőjeles díj. És amúgyis most inkább fun mint az előző ami télleg tetszett. Akárhogyis, neszeittvan. Olló Ollé.

(igen, már kurvafáradt vagyok, még a szar viccek sem mennek megfelelően szarul)

(és még mindig rohadtulhogy beta a szín)(és így utólag ránézve eléggé nemnyert)

Eksönszessön. Csak hogy már hadd prezentáljam a feltalálmányaimat énis. Na szal.

Emlékeztek még az előző Nonsense of the Week díjra? Nembaj, már énse nagyon. Lényeg hogy újra kiosztom, de most nem húzom az idegeket, a nyertes:

Ismerem, mint a tenyerem.

Gondoljuk már el. Oké, hogy amikor ránézünk a kezünkre, tudjuk, hogy az a miénk. [kié lenne amikor a mi karunk végén lóg bazzeee?? - A Szerk.] De vajhon képesek lennénk e kiválasztani mondjuk száz vagy ezer darab levágott tenyér közül a sajátunkat? Hát nem. Vagy ha te azt hiszed hogy igen akkor vágd le száz ember kezét, nyúzd le róla a bőrt, kavard meg mint egy pakli kártyát és give it a try. Nem kézfejről vagy kézről beszélek, csak a tenyérről. Interesting és breathtaking, amolyan tú in ván, úgymond. Na, ennyit erről. Nosense díj díjkiosztolva. Grat.

(szín még mindig beta)

Ha már beindult a "márkaátalakító"-megalakító session, akkor megintcsak egy újat mutatnék, ami ismételten saját készítményű házirecept alapján sózott báránybőrbe csavart szalonnaspékként tárul lelki szemeitek felébe. Élvezzétek az összes sztár márkát aminek szép csillag a jele de tornacipőből csomagolt kajává avanzsált. Pilótastekszlink.

A Pókember igazából egy sima felületű endoplazmatikus retikulum. Méregtelenít.