Na hát mivel is kezdődik a mai mesedélután. Hát mivel mással kezdődhetne mint egy elmélyült és fölöttébb fizikaórával, ahol padtársammal és egyszersmind gyúrós haverommal (XD), megannyira osztálytárs-barátommal, R-obival, vagyis K. Róbert zsámbéki lakossal. Namármost ő a fizika magasságain szárnyalva azzal a nemes gondolattal rukkolt elő, hogy suhintsuk meg jó gyorsan a tollat vertikális irányban a Föld felszíne felé közelítve - köznyleven lefelé -, annyira gyorsan, hogy a levegő ott úgymond ionizálódna, és amint ez a művelet végre lett hajtva, köpjünk bele. Hogy ez miért jó, azt magam sem tudom, de tetszett az ötlet, és még ott továbbfejlesztettem neki.

Mondottam, hogy suhintsa körbe a tollat egy olyan pályán, melynek a középpontja körül egyenlő távolságra helyezkednek el a pálya pontjai, de nem térben, csak egy vertikális síkban - köznyleven körbe - és ezzel nyissunk meg egy dimenziókaput. Ez nagy valószínűséggel sikerrel járt, azonban nem maradt sokáig nyitva. Utólag még - természetesen - utánagondoltam ismét, hogy mire is jó egy dimenziókapu. Egy nyitott dimenziókapuval ugyanis rengetegmindent lehet csinálni, de adódnak problémák. Ezért most sorba fogom venni a lehetőségeket. Persze abból kiindulva, hogy megnyílt a dimenziókapu.

Első lehetőség: Átdugjuk a fejünket, és kémlelés manőverrel körbenézünk. Ennek csak az a hátránya, hogy lévén instabil dimenziókapuval van dolgunk, bármikor ránkcsukódhat, ilyenkor pedig különböző nehezen elképzelhető dolgok történhetnek meg. Valószínűleg a testünk nagy része az eredeti helyen marad, a fejünk meg begurul a másik dimenzióba. Vagy beszippant minket a másik dimenzió. Vagy elpusztul a világmindenség - természetesen minden dimenziója, de az említett kettő biztosan.

Második lehetőség: Szemünket kocsányra szereljük - praktikusan csavarozzuk vagy hegesztjük, esetleg szögeljük vagy ragasztjuk, szemünk anyagi minőségétől függően (ami persze fajunktól függ. Én heggeszteném). Ilyenmód szemünket átdugva körbe tudunk nézni, és ha szemünk elveszik a kapu bezáródása folytán, hát... ezért adott a JóAtyaÚrIsten kettőt. Persze ha elpusztul a világmindenség, akkor az ugyanolyan ratyi ügy.

Harmadik lehetőség: Az előző manőver (nem a Heimmlich!) végrehajtása HTF módra, vagyis szemünk nyalókával való kitépése olyanmód, hogy egy darab szemidegen - méghozzá a megfelelőn - függjön. Így megspóroljuk a heggesztést, de sajnos az agyunk kiszakadhat ha valaki/valami megrántja a szemünket a túloldalról. De szerencsés esetben ezt láthatjuk majd.

Negyedik lehetőség: Veszünk egy Los Angeles osztályú attack-subot, kiszereljük a szonárját - a kevésbé előnyös anyagi helyzetűek vehetnek egyből szonárt, de így nem tudnak majd utána játszani az atomtengeralattjárójukkal. Amivel különösen jó játszani, ha nincs benne szonár. Igazi oroszrulett - és fogjuk a meglévő ketyerét és átpittyentünk a szomszédba, mármint a másik dimenzióba. Hogy ettől mi fog történni, azt nem tudom, de jó móka lenne. Hátha valaki visszapittyent. Vagy hátha kihal minden élet abban a dimenzióban, ha esetleg érzékenyek arra a hangfrekvenciára.

Ötödik lehetőség: Az értlemes élet meghatározása végett elkezdjük besugározni minden frekvencián minden irányba és nem csak rádión hanem lézerrel meg mindennel, a pí számot. Nasa szerint ez egy jó ötlet az értelmes élet felderítésére, mert ezt mindenkinek ismernie kell. Tudjátok, fura jel a számológépen, általánosban azt tanítják, hogy 3,14 és a kör kerületéhez kell.

Hatodik lehetőség: Átugrunk. Ez komoly kellemetlenségekkel járhat, pl széttéphet minket a tér-idő kontinuum. Vagy csak simán megfulladunk, vagy egy-dimenziósra váltunk. Vagy ötdimenziósra és akut agyrákot kapunk a felfogás próbálásától. Ezt csak rendkívül vállalkozó kedvűeknek ajánljuk.

Hetedik lehetőség (Lisztes barátunk ötlete): Átdobunk mindenkit, akit utálunk. Dilemma: lehet, hogy egy jobb helyre kerülnek. Akarjuk-e ezt nekik, hogy nekik jobb legyen? Mindenesetre akármi is van odaát, itt - vagyis velünk - többet nem lesznek, ami egy két-ség-te-len pozitívum.

Azt hiszem ennyi de ha még felvetül valami MTA-n innen és túl, arról tudósítok. Godspeed, és a Mennyek kísérjék lépteiteket utatokon, fel a dimenziólépcsőn.